A digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet átültetését tartalmazza a magyar jogban az internetes közvetítő szolgáltatásokról szóló törvény, amelyet 145 igen szavazattal, 26 nem és 21 tartózkodó szavazat mellett fogadott el az Országgyűlés.
Az uniós irányelv célja, hogy közösségi szinten szabályozza az internetes közvetítő szolgáltatók, például az online piacterek, a közösségi platformok, a tartalommegosztó oldalak, az alkalmazásboltok vagy az online szállásplatformok működését.
A közösségi rendelet mérete és hatása alapján osztályozza a szolgáltatókat és nagyobb felelősséget ró a nagyobb hatásúakra. Szabályokat tartalmaz a jogsértő online tartalmak eltávolítására, hatékonyabb jogvédelmet a felhasználóknak panaszkezelési mechanizmus előírásával és szigorúbb szabályokat ír elő az óriásplatformok számára. Tartalmaz átláthatósági intézkedéseket és új hatósági hatásköröket a platformok ellenőrzésére.
Az előírások a Magyarországon letelepedett vagy ide szolgáltatást nyújtó online közvetítő szolgáltatóra vonatkoznak. A rendelet végrehajtásának felügyelete a digitális szolgáltatási koordinátor feladata, akit erre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jelöl ki.
A nagy cégeknek fenntarthatósági jelentés kell készíteniük
Európai uniós jogharmonizációs kötelezettségből adódóan fogadott el jogszabályt az Országgyűlés a környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalati társadalmi felelősségvállalásról a gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezésére. A törvényt 160 igen szavazattal, 32 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
Az Európai Unió bevezeti a gazdaság működésébe az úgynevezett ESG (environmental, social, governance) szempontrendszert azzal a céllal, hogy a vállalatok tevékenysége a fenntarthatóság és a felelősségvállalás, például a légszennyezésre, az energiafogyasztásra vagy a hulladékkezelés terén vizsgálható, összemérhető legyen. Az elfogadott jogszabály a nemzeti ESG-keretrendszert hozza létre.
Az uniós irányelv értelmében – amely a követelményeket lépcsőzetesen vezeti be – a jövő évtől valamennyi nagyvállalatnak, valamint a tőzsdén jegyzett kis- és közepes vállalkozásnak jelentést kell készítenie a fenntarthatósági kérdésekről.
Ahogy Fónagy János, a tárca államtitkára a törvény ismertetésekor elmondta: a jogszabály célja, hogy mire teljeskörűen alkalmazni kell az uniós előírásokat, addigra a magyar vállalatok is felkészüljenek erre, munkájukat pedig egy tanácsadói hálózat támogassa.
