A digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet átültetését tartalmazza a magyar jogban az internetes közvetítő szolgáltatásokról szóló törvény, amelyet 145 igen szavazattal, 26 nem és 21 tartózkodó szavazat mellett fogadott el az Országgyűlés.
Az uniós irányelv célja, hogy közösségi szinten szabályozza az internetes közvetítő szolgáltatók, például az online piacterek, a közösségi platformok, a tartalommegosztó oldalak, az alkalmazásboltok vagy az online szállásplatformok működését.
A közösségi rendelet mérete és hatása alapján osztályozza a szolgáltatókat és nagyobb felelősséget ró a nagyobb hatásúakra. Szabályokat tartalmaz a jogsértő online tartalmak eltávolítására, hatékonyabb jogvédelmet a felhasználóknak panaszkezelési mechanizmus előírásával és szigorúbb szabályokat ír elő az óriásplatformok számára. Tartalmaz átláthatósági intézkedéseket és új hatósági hatásköröket a platformok ellenőrzésére.
Az előírások a Magyarországon letelepedett vagy ide szolgáltatást nyújtó online közvetítő szolgáltatóra vonatkoznak. A rendelet végrehajtásának felügyelete a digitális szolgáltatási koordinátor feladata, akit erre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jelöl ki.
A nagy cégeknek fenntarthatósági jelentés kell készíteniük
Európai uniós jogharmonizációs kötelezettségből adódóan fogadott el jogszabályt az Országgyűlés a környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalati társadalmi felelősségvállalásról a gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezésére. A törvényt 160 igen szavazattal, 32 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
Az Európai Unió bevezeti a gazdaság működésébe az úgynevezett ESG (environmental, social, governance) szempontrendszert azzal a céllal, hogy a vállalatok tevékenysége a fenntarthatóság és a felelősségvállalás, például a légszennyezésre, az energiafogyasztásra vagy a hulladékkezelés terén vizsgálható, összemérhető legyen. Az elfogadott jogszabály a nemzeti ESG-keretrendszert hozza létre.
Az uniós irányelv értelmében – amely a követelményeket lépcsőzetesen vezeti be – a jövő évtől valamennyi nagyvállalatnak, valamint a tőzsdén jegyzett kis- és közepes vállalkozásnak jelentést kell készítenie a fenntarthatósági kérdésekről.
Ahogy Fónagy János, a tárca államtitkára a törvény ismertetésekor elmondta: a jogszabály célja, hogy mire teljeskörűen alkalmazni kell az uniós előírásokat, addigra a magyar vállalatok is felkészüljenek erre, munkájukat pedig egy tanácsadói hálózat támogassa.
A tevékenység felügyeletét a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága végzi majd. Az intézmény munkája kiterjed a vállalatok ESG-célú átvilágítására, az ESG-tanúsítók akkreditálására és nyilvántartására, valamint a magyar online ESG-menedzsmentplatform és hitelesített támogatásmenedzsment-központ működtetésére.
Átalakul a jegybank veszteségkezelése
Rugalmasabbá teszi a jegybank veszteségkezelését a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása, amelyet 134 igen szavazattal, 41 ellen- és 16 tartózkodó voks mellett fogadott el a Ház. A jövőben az MNB saját tőkéje átmenetileg lehet negatív.
A jegybank veszteségét ez idő alatt nem a központi költségvetésnek kell pótolnia, hanem azt szembe lehet állítani a középtávon várható nyereséggel.
A jelenlegi jegybanki veszteségtérítési szabályozás ugyanis úgy rendelkezik, hogy amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan az MNB saját tőkéjének összege a jegyzett tőke alá csökken, a különbözetet a központi költségvetésből öt éven belül, évente egyenlő részletekben kell megtéríteni. A változtatás a Költségvetési Tanácsot is bevonja a veszteségtérítési folyamatba:
a testület fogja véleményezni az MNB tőkeellátottságának megfelelőségét.
A jogszabály ugyancsak tartalmazza, hogy ha a saját tőke hosszabb ideig a jegyzett tőke szintje alatt van, a központi költségvetésnek kell biztosítania, hogy elfogadható időn belül legalább a jegyzett tőke mértékének megfelelő mértékű saját tőke álljon az MNB rendelkezésére.
Az MNB elnöke rendeletben határozhatja meg a Monetáris Tanács döntésének megfelelően a kötelező tartalékráta mértékét, a kötelező jegybanki tartalék után fizetendő kamat mértékét, valamint a kötelező tartalékráta mértékét meghaladóan az MNB-nél elhelyezett pénzösszegre meghatározott kamatot.
Varga Mihály pénzügyminiszter a jogszabály ismertetésekor elmondta:
a változtatással a központi költségvetés jövőre több száz milliárd forintnyi tehertől mentesül.
Azt is kijelentette, hogy a jegybanki veszteség hosszú távon kiegyenlíthető az új módon, hiszen az MNB működése 2013–2020 között is jelentős nyereséggel történt. Beszámolt arról is, hogy a jegybanki veszteség a magas infláció és az árfolyam megvédésének érdekében magasra emelt kamatok következménye, és nem magyar sajátosság. A módosítás január 1-jén lép hatályba.
