Újra elszólta magát a baloldali jogtudós, hogyan képzeli a jogállam helyreállítását + videó

– Van egy fantasztikus külső példa, Lengyelország esete, ahol látszik, hogy a Tusk-kormányzat mindent megpróbál, hogy visszaállítsa a lengyel demokratikus jogállami berendezkedést. Természetesen mindez nem konfliktusmentesen történik – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Fleck Zoltán. A baloldali jogtudós a 2022-es választások előtt még arról beszélt, hogy baloldali győzelem esetén időlegesen le kell mondani a jogállam tiszta érvényesüléséről, feles többséggel kell módosítani az alkotmányt. Szerinte ez nagy forradalmak után így szokott történni.

– A nagypolitikában keményebb döntések vannak az asztalon, mint a magyar jogállam kérdése, de nem rendelhetik alá az európai jogállami, emberi jogi és egyéb értékeket egy politikai, taktikai engedménynek – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Fleck Zoltán.

A baloldali jogtudós szerint a Tusk-kormányzat mindent megpróbál, hogy visszaállítsa a lengyel demokratikus jogállami berendezkedést (Forrás: Facebook)

A baloldali jogtudós szerint az Európai Bíróságnak nem politikai, hanem kifejezetten szakmai szempontok alapján kell megítélnie, hogy a magyar közjogi berendezkedés megfelel-e az európai jogállami elvárásoknak. Mindezt arra reagálva mondta, hogy az Európai Bizottságot feljelentette az Európai Parlament, amiért megnyitotta a pénzcsapokat Magyarország számára, szerinte jogtalanul.

Precedensértékű döntés lesz, mert azt az erőegyensúlyt, hatalomrendszert fogja szimbolizálni, hogy jogállamisági kérdésekben az európai intézményrendszer melyik része lesz az, amelyik definiálja a határokat. Most van egy határozott, erős európai parlamenti konszenzus a magyar jogállami rombolással szemben, ami sokkal szigorúbb

– fogalmazott. Fleck szerint van egy fantasztikus külső példa, Lengyelország esete, ahol látszik, hogy a Tusk-kormányzat mindent megpróbál, hogy visszaállítsa a lengyel demokratikus jogállami berendezkedést. Mint mondta,

természetesen mindez nem konfliktusmentesen történik, pedig egy sokkal kevesebb csapdával rendelkező közjogi térben teszi mindezt, mint amilyen a magyar.

A jogtudós szerint jól látszik, hogy a jogi kritériumok mellett Brüsszel részéről mennyire fontosak a politikai feltételek is az „autokráciák lebontásában”.

Feles többséggel alkotmányt módosítani

Fleck Zoltán 2021-ben Márki-Zay Péter rendezvényén arról értekezett, hogy Magyarországon el kell indulnia egy delegitimációs folyamatnak, mivel szerinte az alaptörvény nem legitim, épp ezért nem lehet demokratikusan kormányozni. A gyurcsányista jogszociológus felvetette: szakmai, politikai konszenzust kell kialakítani arról, hogy az alaptörvény kukába való, mert a baloldalon is többen ki akarják kerülni ezt a kérdést. Fleck akkor azt nyilatkozta:

nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.

Mindezt akkor úgy képzelte el, hogy az alaptörvénybe egy módosítási rendszer kerül bele, amiről egy politikai deklaráció fejti ki, hogy miért szükséges. Hozzátette:

mindehhez a felhatalmazást a választók adják majd: előre el kell mondani nekik, hogy az ellenzék erre készül, és amikor az ellenzéki összefogásra szavaznak, erre a menetrendre is szavaznak.

Arra kérdésre, hogy hogyan lehet elmozdítani például a legfőbb ügyészt, Polt Pétert vagy az alkotmánybírókat, Fleck Zoltán azt mondta, „gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozással”.

Borítókép: Fleck Zoltán (Fotó: MTI/Földi Imre)