Nem lesz tragédia idehaza a szomszédban is terjedő középkori járvány miatt

A magyar lakosság döntő többsége védett a kanyaró ellen, mert vagy átesett a betegségen, vagy megkapta a védőoltást – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) kedden közleményben az MTI-vel.

2236377037 Fotó: Aleksandr Finch

Leszögezték, Magyarországon hazai eredetű kanyarómegbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 21 évben a behurcolt, illetve behurcolt fertőzéssel összefüggő esetből 81-et jelentettek.

Hozzátették, hogy az Egészségügyi Világszervezet európai régiójában 2022-ig Magyarország is igazolta, hogy legalább 36 hónapig nem fordult elő a kanyaró járványos terjedése, azaz a betegség behurcolása után nem kezdődött meg az országon belüli terjedés, így Magyarországon „elimináltnak tekinthető” a betegség.

A kanyaró cseppfertőzés útján terjed, lázzal, köhögéssel, orr-garat huruttal, kötőhártya-gyulladással és bőrkiütéssel, a betegség tüdő- vagy akár agyhártyagyulladáshoz is vezethet, egyes esetekben a betegség halálos kimenetelű is lehet.

A kanyaró rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A bőrkiütések a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A betegség természetes úton történő átvészelése élethosszig tartó védettséget biztosít.

Mivel a betegségnél csak tüneti kezelés áll rendelkezésre, a leghatékonyabb védekezés ellene a két dózisból álló, kombinált MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) oltás. Kiemelték, hogy Magyarországon szinte minden 15 hónapos és 11 éves gyereket beoltanak kanyaró ellen, egy-egy korosztályban az átoltottság legalább 98 százalékos.

Az NNGYK azt ajánlja, ha egy közösségbe új gyerek érkezik, ellenőrizni kell, hogy megkapta-e az életkorának megfelelő valamennyi védőoltást. Ha nem, azt minél előbb pótolni kell. 

A kanyaró elleni védőoltási kötelezettség 20 éves korig áll fenn.

A hatóság szerint a külföldre, kanyarójárvánnyal érintett területre utazásnál elsősorban a kisgyermekek védelme indokolt, miután az anyai eredetű immunitás 1 éves kor körül általában megszűnik, az első védőoltásra pedig 15 hónapos korban kerül sor.

Ennek megfelelően nem ajánlott a 15 hónaposnál fiatalabb, illetve oltatlan kisgyermekek számára az utazás. Amennyiben valamely oknál fogva egy csecsemő utazása elengedhetetlen, abban az esetben feltétlenül meg kell kapnia a kanyaró elleni védőoltást.

Kitértek arra, hogy az oltás már 9 hónapos kortól alkalmazható.

Az oltást követően az immunitás mintegy két hét múlva alakul ki. A 15 hónapos kor előtt végzett oltást azonban a második életév során (lehetőleg 15 hónapos korban) meg kell ismételni – olvasható az NNGYK közleményében.

A WHO januárban arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly január és október között harmincszorosára emelkedett a kanyarós esetek száma a WHO európai régiójában a megelőző év egészéhez képest. A Közép-Ázsiáig terjedő térséghez tartozó 54 államból 40-ben mutatták ki a ragályos betegséget több mint 30 ezer regisztrált esettel. Tavalyelőtt mindössze 941 megbetegedést jelentettek.

Nyugat-Európában Nagy-Britanniában volt a legtöbb kanyarós megbetegedés 183 esettel.

Az adatok szerint tavaly 21 ezer ember szorult kanyaró miatt orvosi kezelésre, és öt meg is halt a kór következtében. 2020 és 2022 között mintegy 1,8 millió csecsemőnél mulasztották el a kanyaró elleni oltást.

A kanyarójárvány a  középkorban és a 19. században is rengeteg ember életét követelte. Olyannyira, hogy 1848-ban Hawaii 148 ezer lakosa közül 40 ezren haltak meg kanyaróban, 1874-ben pedig a Fidzsi-szigetek lakóinak egynegyede lett a kanyaró áldozata. Korábban a Magyar Nemzet is beszámolt arról, hogy Romániában eléggé elkezdett terjedni a kanyaró.