Bárándy Péter ügyvéd, korábbi igazságügyi miniszter ott volt Magyar Péter mellett szerdán a Központi Nyomozó Főügyészségen. A balliberális jogász közéleti tevékenysége – ahogyan ez egyébként a Bárándy klánra jellemző – korábban különös összefüggésekben is borzolta a kedélyeket a hazai nyilvánosságban – írta meg a Tűzfalcsoport.
Plágiumügy
2013-ban lapunk számolt be arról, hogy politikai plágium gyanúját kelti, hogy az Együtt 2014 választási mozgalom alkotmánytervezetének nagy része szó szerinti átvétele a második Gyurcsány-kormány idején, 2006 júniusában a Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter által készített tervezetnek. Összehasonlítva a két anyagot kiderült: rengeteg szó szerint átvett paragrafus, bekezdés található Bajnaiék koncepciójában.
Ahogy arról a HVG is akkoriban beszámolt, az Együtt 2014 alkotmánytervezetét Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter tette le az asztalra, amikor mások mellett fiával, az MSZP-t képviselő Bárándy Gergellyel tárgyalt.
Azonban nem jelezte senki az Együtt 2014 részéről, hogy az alkotmánytervezetük elkészítésében Petrétei József is közreműködött volna, vagy hogy engedélyt adott volna az általa írt szövegek szó szerinti átvételére. A lap becslése szerint Bajnaiék tervezetének körülbelül a 60-70 százaléka mutatott gyanús átfedést Petrétei munkájával.
Brókerügy, Portik-ügy
2005-ben a brókerügy kapcsán merült fel Bárándy Péter neve, amikor is önként feladta magát a magyar hatóságoknak Schönthal Henrik, akinek ügyvédjeként Bárándy támadások kereszttüzébe került, ezért visszalépni kényszerült. Az USA-ban tartózkodó Schönthal ellen korábban nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki; Schönthal offshore cégek rendelkezésre jogosult tagjaként dönthetett pénzekről, számlákról, és az akkor fölmerült gyanú szerint a Kulcsár Attila által elkövetett bűncselekményekből származó pénzeket ezeken az offshore cégeken keresztül utalták tovább – az ügyben akkor szintén gyanúsított – két szír állampolgárnak.
Schönthalt összesen 6,2 milliárd forint eltüntetésében való közreműködéssel gyanúsították, a védelmét pedig úgy vállalta el Bárándy Péter, hogy annak idején – a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztereként – nem írta alá Schönthal elfogatóparancsát.
Jogászok világos álláspontja szerint – a szakmai-etikai nézőpontot időről időre sutba vágó – Bárándy azért is súlyosan hibázott, amikor elvállalta Schönthal védelmét, mert bár az ügyvédek nagy szabadsággal vállalhatnak el ügyeket, jogilag is visszás, hogy egy ügyvéd védőjévé váljon annak a gyanúsítottnak, akinek korábban elvileg „üldözője” volt, de akinek kiadatását nem írta alá. Bárándy Péter tagadni kezdte az összeférhetetlenségét, végül azonban úgy próbált kimenekülni a botrányos történetből, hogy lemondott Schöntal védelméről.
Bárándy Péter nem tud leállni a szakmai ámokfutással
A jogász 2011-ben az Alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy az új alaptörvény szerinte nem egyértelmű, ezzel pedig veszélyezteti a jogbiztonságot. Tíz évvel később, 2021-ben egyenesen odáig jutott a most a jogállamért, joguralomért harcba szálló Márki-Zay Péter mellé állt Bárándy Péter, hogy
egy esetleges baloldali választási győzelmük után „a jogállam újratervezésére” lesz majd szükség, amit még abban az esetben is szükséges végrehajtani, ha nem rendelkeznek az ehhez szükséges alkotmányozó, azaz kétharmados országgyűlési többséggel. Bárándy úgy tett erre utaló különös kijelentéseket, hogy szerinte ebben a folyamatban az EU sem jelentene majd akadályt.
Legutóbb Horváth Lóránt ügyvéd, többek mellett Bárándy Péterrel az oldalán az ATV-ben jelentette be, hogy Ügyvédkör néven kívánják befolyásolni a közéletet, például céljuk, hogy szerepet játszanak a független, a tisztességes, méltányos, az alkotmányos követelményeknek és az európai jogrendnek megfelelő igazságszolgáltatás fenntartásában.
Bárándy Gergely apja nyomdokain
Bárándy Péter fia, Gergely – korábban MSZP-s országgyűlési képviselő – pedig 2006 őszén, az őszödi hazugságok és a véres erőszakba torkolló gyurcsányi rendőrterror időszakában „lázadás előkészületének bűntette miatt” tett feljelentést a Batthyány-örökmécsesnél november 5-én elhangzottak miatt, mivel elfogadhatatlannak nevezte, hogy ötven–száz ember a polgári engedetlenség ürügyén államellenes bűncselekményt valósítson meg – egy olyan időszakban, amikor a baloldal morális és gazdasági válságba taszította az országot.
Ugyanez a Bárándy Gergely mondta 2020-ban, immár parlamenti képviselősége után, hogy a Magyarországgal szembeni brüsszeli fellépés módja lehet a 7-es cikkely szerinti eljárás, és hogy a megítélése szerint „ez, bár kétségkívül szerződéses alapon korlátozza, de nem sérti jogellenesen” a nemzeti szuverenitást. A Magyarországot 2018-ban politikai alapon támadó Sargentini-jelentés kapcsán pedig azt nevezte „nagy hibának”, hogy „vannak olyan pontjai, amelyek ostobaságokat tartalmaznak, s ezek hiteltelenítik a megállapításainak azt a 95 százalékát is, amelyek helytállók”.
Legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a Népszava március 17-i számában Sulyok Tamás államfőt bírálva kijelentette, hogy „az általa vezetett Alkotmánybíróság a legcsekélyebb mértékben sem töltötte be azt az alkotmányos szerepét, amiért a rendszerváltáskor felállították”.
