Következő mérkőzések
Lengyelország
15:002024. június 16.
Hollandia
Szlovénia
18:002024. június 16.
Dánia

Magyar Péter ügyvédjét nőjogi szervezetek kritizálták a családon belüli erőszak szabályozása miatt

Nemrég Bárándy Pétert kérte fel ügyvédjének Magyar Péter. Bárándy az országot a csőd felé vezető úton elindító, ciklusa felénél megbukott Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere volt. A balliberális politikust korábban az SZDSZ köztársasági elnöknek is alkalmasnak látta, de nőjogi szervezetek tiltakoztak a jelölése ellen, mert szerintük miniszterként nem lépett fel elég határozottan a családon belüli erőszak kapcsán. Bárándy később az Ahmed H. nevű, Röszkénél a magyar rendőrökre támadó bűnözőt védte.

2024. 03. 21. 19:02
BÁRÁNDY Péter
Szeged, 2018. szeptember 20. Bárándy Péter ügyvéd nyilatkozik a sajtónak Ahmed H. szír férfi ügyének másodfokú tárgyalásán született ítélet kihirdetése után a Szegedi Ítélõtábla elõtt 2018. szeptember 20-án. A vádlottat jogerõsen öt év börtönbüntetéssel sújtotta a táblabíróság. MTI Fotó: Rosta Tibor Fotó: Rosta Tibor
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A minap Magyar Pétert a bíróságra kísérő Bárándy Péter 2002 és 2004 között a Medgyessy Péter vezette MSZP–SZDSZ igazságügyi minisztere volt. Bárándy az SZDSZ-nél is jól feküdt, hiszen a liberális párt 2005-ben Bárándy Pétert is el tudta volna képzelni köztársasági elnöknek, olyannyira, hogy a sikertelen első forduló után Magyar Bálint Bárándy Péter jelölését indítványozta, de a szocialistákat kötötte a párt elnökjelölt-állító kongresszusuk Szili Katalin indításáról szóló határozata.

Érdekesség, hogy Bárándy Péter államfőjelöltsége ellen számos női érdekvédő szervezet tiltakozott, mondván az egykori igazságügyi miniszter számos alkalommal adta jelét a nők emberi jogai iránti érzéketlenségének. A nyílt levelet is közzétévő szervezetek többek között azt vetették Bárándy szemére, hogy ő „akadályozta meg, hogy a családon belüli erőszakkal szembeni állami fellépés stratégiájába bekerüljenek az áldozatok védelméhez szükséges, hiányzó büntető törvénykönyvi módosítások (a fenyegető zaklatás és a családon belüli erőszak általános tilalma). Vezetése alatt szabotálta el az igazságügyi minisztérium a tanúvédelmi és a soron kívüliségre vonatkozó szabályok megalkotását.”. Mindemellett azt is kifogásolták, hogy – ahogy fogalmaztak – „Bárándy nemegyszer igen kétértelmű módon nyilatkozott a családon belüli erőszak állítólagos elfogadottságáról. Nem a nők és gyerekek százezrei elleni fizikai és szexuális erőszakot, lelki terrort nevezte veszélyesnek, hanem a nők emberi jogaiért küzdő szervezetek célkitűzéseit. Bárándy nyilatkozatai rendszeresen tanúságot adtak a családon belüli erőszak természetrajzára vonatkozó alapvető ismeretek hiányáról, s minisztersége idején kerültek fel az igazságügyi minisztérium honlapjára a családon belüli erőszak veszélyességét bagatellizáló más dilettáns állásfoglalások is.”

Szintén említésre méltó, hogy Bárándy minisztersége alatt enyhítettek az első Orbán-kormány szigorú drogpolitikáján: a 2002-ben hivatalba lépő MSZP–SZDSZ-kormánykoalíció már a kormányzása kezdete előtt világossá tette, hogy változtatni kíván a polgári kormány szigorú drogpolitikáján: Bárándy Péter már igazságügyminiszter-jelöltként kijelentette a Népszabadság szerint, hogy elhibázottnak tartja „például az eseti kábítószer-fogyasztókra, az egy-egy cselekménybe belesodródottakra vonatkozó szabályozást”. Ennek megfelelően a baloldali parlamenti többség 2003-ban módosított az első Orbán-kormány által szigorított elterelési szabályokon és lényegében visszaállította a korábbi szabályozást, azaz már nem csak a függő fogyasztók számára tette lehetővé az elterelési lehetőséget: a 2003. március 1-jén hatályba lépő rendelkezés alapján – a Beszélő nevű lapban megjelentek szerint – „ismét az összes fogyasztó, aki csak kisebb súlyú drogos bűncselekményt követett el, választhatja az elterelést. A nem függő és még csak nem is rendszeres szerhasználó alkalmi fogyasztókra vonatkoztatva létrehozták az elterelés új formáját: a felvilágosító-megelőző szolgáltatást.”

Bajnaitól a Kontroll Csoportig

Bárándy Péter 2010 után sem szakad el a politikától: 2012-ben a Bajnai Gordon visszatérését elősegítő Haza és Haladás Egyesület alapítója is volt, ami nem meglepő, hiszen az egykori igazságügyi minisztert a Bajnai-kormány idején, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. Bárándy Péter a 2015-ben megalakult és az Orbán-kormány leváltását célul kitűző Kontroll Csoport megalakulásában is részt vett, de végül nem végeztek érdemi tevékenységet. Sőt, a szervezkedésben részt vevő Balázs Péter külügyminiszter végül le is tagadta a csoport létezését. Mint fogalmazott: „tárgyaltak már arról, hogy miként lehetne az országot jobban kormányozni, de a Kontroll Csoport néven emlegetett baloldali értelmiségi kör nem létezik.”

A puccs sem sok?

Magyar Péter nyilatkozatai kapcsán érdekes összefüggés, hogy Bárándy Péter a baloldal 2022-es győzelme esetén alkotmányos puccsban is részt vett volna, hiszen azok közé a jogászok közé tartozott, akik a baloldal győzelme esetén az alaptörvény feles többséggel történő semmissé tételét javasolták: a volt igazságügyi miniszter – Fleck Zoltánnal, Lengyel Lászlóval és Vörös Imrével egyetemben – azt javasolta, hogy „az új Országgyűlés első ülésnapján egyszerű többséggel és az Alkotmánybíróság jogkörének átvételével mondja ki az alaptörvény semmisségét”.

Donáth László…

Bárándy Péter védte Donáth Anna egy nővel szembeni testi sértés miatt elítélt apját is. A volt MSZP-s országgyűlési képviselőt, Donáth Lászlót a Gaudiopolis Békásmegyeri Evangélikus Szeretetház egyik dolgozója jelentette fel még 2019-ben. A női alkalmazott állítása szerint az evangélikus lelkészként tevékenykedő volt politikus korábban több esetben is szexuálisan közeledett hozzá, fogdosta és ajánlatokat tett neki, egy esetben pedig fojtogatta.

… és Ahmed H.

Szintén Bárándy védte a 2015-ös röszkei ostromban kulcsszerepet játszó Ahmed H-t. Az Origó beszámolója szerint „Ahmed H.-ról és az ügyéről azt kell tudni, hogy a férfi az emlékezetes 2015. szeptember 16-i röszkei ostromban vállalt meghatározó szerepet. Kövekkel dobálta meg a magyar határt védő rendőröket, illetve arra szervezkedett, hogy a Szerbia felől feltorlódott tömeget maga mellé állítva rákényszerítse a magyar szerveket, hogy engedjék be az illegális migránsokat Magyarországra. Ezek miatt bíróság elé állították, tavaly november végén pedig tíz éves letöltendő büntetést kapott első fokon. A Szegedi Törvényszék döntése értelmében a szír menekült terrorcselekményben működött közre, illetve a határzár tiltott átlépésében is bűnösnek találták.”

Bárándy az elsőfokú ítélet után vette át Ahmed H. ügyét, akit végül öt év börtönre ítéltek a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében.

Bárándy Péter egyébként a következőképpen mentegette a magyar határt ostromló terroristát a Magyar Narancsnak adott nyilatkozatában: „A 9 útlevéllel rendelkező, szélsőséges ember könnyebben eladható terroristaként. Ahmed H. iszlámhívő, mint ahogy én keresztény vagyok. Ezzel nincs semmi baj, a történelem során minden vallást felhasználtak gazemberségre. A vádlott szélsőséges szervezethez nem kötődik, ezt ki merem jelenteni, mert pszichológus és pszichiáter szakértők is megvizsgálták, és megállapították, hogy a magatartását nem befolyásolja ilyen szemlélet, a határon véghez vitt cselekményeit sem determinálta valamilyen vallási kötődés.”

Bírálta Varga Juditot

Az is figyelemre méltó ellentmondás, hogy Magyar Péter állítása szerint többek között azért szólalt fel az Orbán-kormány ellen, mert elfogadhatatlannak tartotta, hogy csak Novák Katalinnak és a volt feleségének, Varga Juditnak kellett politikai felelősséget vállalva lemondania a kegyelmi ügy miatt. Magyar tehát elviekben a volt feleségét védve állt a nyilvánosság elé, de aztán mégis azt a Bárándy Pétert kérte fel ügyvédnek, aki a 2023-as távozásakor keményen bírálta Varga Juditot. A Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere szerint Varga Juditnak „soha nem volt meg a tárcához szükséges mentalitása”. Bárándy csak egy katonának nevezte Magyar Péter exfeleségét, és úgy vélte, hogy már korábban le kellett volna mondania. A reputációját végül a Völner-ügy ásta alá, és „ha nem vette észre a legközvetlenebb munkatársánál a korrupciót, ami elképzelhetetlen, akkor az a baj, ha meg észrevette, akkor az” – fogalmazott Bárándy Péter.

Az eredeti Népszabadság-cikk:

 
 
 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.