A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 50,69 százaléka (3 991 444 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 51,64 százaléka, 693 876 választópolgár adta le a szavazatát 17 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 55,86 százalék, ami 114 464 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun vármegyében volt: 47,3 százalék, 194 270 szavazó.
2014-ig az önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as önkormányzati választáson 39,74 százalék, a 2002-es választáson 45,78 százalék szavazott 17.30-ig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 46,53 százaléka, a 2010-es választáson 41,77 százalék, tíz évvel ezelőtt pedig 39,82 százalék voksolt 17.30-ig. A 2019-es választáson 42,69 százalék szavazott 17 óráig. A 2004-es EP-választáson 32,25 százalék, a 2009-es választáson 30,25 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 24,06 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 37,06 százalék voksolt 17 óráig.
A következő adatok 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Budapesten a reggel hét órai adatok szerint a választásra jogosult 1,343 millió választópolgárból 1,62 százalék, 21 744 választó adta le szavazatát. Délelőtt kilenc órára már a jogosultak 8,59 százaléka (115 431 választó), 11 órára a 21,98 százaléka (295 259 választó), 13 órára a 34,58 százaléka (464 534 választó), 15 órára a 43,63 százaléka (586 199 választó), 17 órára a 51,64 százaléka (693 876 választó) járult az urnákhoz. A következő adatok 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Választás 2024 
