Kiderült, kik okozták a legtöbb közúti balesetet

Összesen 113 halálos kimenetelű közúti baleset történt az első négy hónapban, amelyben 124 ember vesztette életét. A statisztikák szerint a legtöbb közúti szerencsétlenség az elsőbbségi jog megsértése miatt történt – ismertette a rendőrség. A szakértők szerint ugyanakkor számtalan közlekedési szituáció van, amelyet felismerve a tragédiák jelentős része elkerülhető lenne.

Sokszor a gyalogos okoz bajt

Összesen 113 halálos kimenetelű közúti baleset történt eddig idén, amelyben 124 ember vesztette életét. A statisztikák szerint a legtöbb közúti szerencsétlenség az elsőbbségi jog megsértése miatt történt, összesen 1369 esetben hagyták figyelmen kívül a KRESZ szabályait, de gyorshajtás ­miatt is sok karambol történt, 1132 esetben lett ­amiatt baj, hogy nem tartották be a megengedett sebességet a sofőrök. A legtöbb esetben személygépkocsival okoztak balesetet.

A legkevesebb balesetet az autóbuszvezetők és a motorosok okozták, akik előbbi 43, utóbbi 121 esetben volt okozója valamilyen közlekedési balesetnek. A gyalogosok viszont a közúti balesetek 4,7 százalékáért voltak felelősek, összesen 190 alkalommal voltak a gyalogosok a baj okozói.

A rendőrség közölte azt is, hogy hétfőtől egy hétig országos ellenőrzést tartanak az utakon, hogy kiszűrjék azokat a sofőröket, akik alkohol vagy drog hatása alatt, ittas vagy bódult állapotban vannak. A vasárnapig tartó akciót az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata Műveleti Csoportjának (Roadpol) éves ellenőrzési terve alapján végzi.

Érdemes felkészülni

– Számtalan közlekedési szituáció van, amelyet felismerve a halálos kimenetelű balesetek jelentős része elkerülhető lenne – vélte Szabó Henrik közlekedésbiztonsági szakértő, aki szerint minden motorosnak érdemes lenne vezetéstechnikai tréningen részt vennie, hogy időben felismerjék a veszélyhelyzeteket.

Megéri időt áldozni egy vezetéstechnikai képzésre, hogy időben felmérjük a veszélyhelyzeteket (Fotó: Szatló Gábor)

A HUMDA (Magyar Mobilitásfejlesztési Ügynökség Zrt.) szakértője szerint a megfelelő fékezés, vészfékezés, kikerülés, szűk helyeken való manőverezés, kanyarodás és a motorkerékpár kezelése életmentő lehetne a mindennapi közlekedés során.

A motorkerékpár-vezetéstechnikai instruktor kiemelte: a speciális helyzetekre való felkészülésre és tapasztalatszerzésre nem azért van szükség, mert a motorosok a felelősek a legtöbb esetben a balesetekért, hanem amiatt, hogy a két keréken közlekedők mondhatni azonnal felismerjék azokat a szituációkat, amelyek zöme tragédiával végződik.

Elárulta, az egyik leggyakoribb halállal végződő eset, amikor álló vagy nagyon lassan haladó kocsisort előz a motoros, és egy kis utcából kifordulnak elé.

Ezek a helyzetek sosem végződnek szerencsésen. Ez viszont már nem vezetéstechnika kérdése, hanem a veszélyhelyzet felmérése. Nyugat-Európában már gondolkodnak azon, hogy a sofőröket az alapok mellett arra is megtanítsák, hogy felmérjék és elkerüljék a veszélyhelyzeteket. Ha nem megyünk bele egy olyan szituációba, amelyből statisztikailag bizonyítha­tóan sok baleset van, jó eséllyel javítunk a statisztikán, és eggyel több gyertya kerülhet a születésnapi tortánkra is

– javasolta az instruktor.

Segíthet a feketedoboz is

Új szabályozást vezet be hamarosan az Európai Unió, amelynek értelmében júliustól minden új járműbe kötelező EDR-rendszert telepíteni, amely a közlekedési események és balesetek adatait tudja rögzíti. Az európai uniós rendelet tehát a közúti balesetek pontos rekonstruálásában jelenthet majd segítséget a hatóságoknak. Az úgynevezett EDR-rendszer valójában úgy működik majd, mint egy feketedoboz.

Az eszközt a gyártók nehezen hozzáférhető helyre, vélhetően a légzsák alapegységébe építik majd be, ezzel is megakadályozva, hogy a készüléket ki lehessen kapcsolni.

A rendszer a légzsák felfújódásakor, illetve a biztonsági öv feszítőjének működésbe lépésekor aktiválódik: a baleset esetén röviddel az ütközés előtti és utáni információkat raktározza el, mint a biztonsági öv használata, a sebesség, a gáz- és fékpedál elhelyezkedése, a motor fordulatszáma, a kormány forgásszöge, a biztonsági rendszerek tevékenysége és a légzsák működésbe lépésének ideje.

Veszélyes átjárók

Nemcsak a közúti, hanem a vasúti átjárókban történt balesetek száma is nőtt: a MÁV közlése szerint aggasztóan megemelkedett ezeknek az eseteknek a száma, idén harminc vasúti átjárós baleset történt. – Ez kilenc esettel több, mint a múlt év megegyező időszakában. A baleseteket minden alkalommal az emberi figyelmetlenség vagy a KRESZ-szabályok megsértése okozta – tájékoztatott nemrégiben Mosóczi László, a MÁV-Start vezérigazgatója, aki kiemelte, a vasút hibájából halálos áldozatot követelő baleset nem történt az elmúlt 16 évben. Az ORFK – Országos Baleset-megelőzési Bizottság (OBB) közlése szerint a szabályokat megszegők, majd emiatt balesetet szenvedők 99 százaléka tisztában volt tettével, amelyet a sietséggel magyaráztak. Berzai Zsolt rendőr alezredes, az OBB főtitkára a 2023-as adatokra hivatkozva arról beszélt: a fő gond, hogy az emberek nem tudják reálisan felmérni egy közeledő jármű sebességét: a vonat kétszer olyan gyorsan ér oda, mint gondolnánk, és az elsodrási határa is kétszer akkora, mint ahogyan arra számítanak az emberek.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)