A figyelem a mai kor legjövedelmezőbb pénzforrása, a figyelem azonban korlátozott erőforrás, a techcégek éppen ezért mindent megtesznek, hogy egyre többet kapjanak belőle és minél tovább „bent tudják tartani a gyerekek figyelmét” az adott alkalmazásban, mert így annál több hirdetőt tudnak szerezni – fogalmazott Pöltl Ákos közgazdász az Európai Regionális Egyesület által szervezett konferencián.
Mindig többet és többet
– Vegyünk egy cipőt, amit 14–18 éveseknek akarnak eladni: a célcsoporthoz ma már úgy tud a legkönnyebben eljutni, ha megnézik, melyik platformon töltenek el legtöbb időt a fiatalok. Ez sokkal költséghatékonyabb, mint egy óriásplakáton való hirdetés, hiszen itt pontosan azt a célcsoportot érem el, amelynek a terméket el akarom adni – mutatott rá, hozzátéve, hogy a legnagyobb techcégek hirdetésből befolyó éves nyeresége kétszer akkora, mint hazánk teljes GDP-je.
Hogy miért éppen a gyerekekre összpontosítanak ezek a hatalmas techcégek? A szakember kifejtette, a gyerekek idegrendszere még éretlen, nincs meg az a kontroll bennük, hogy szabályozzák önmagukat és a felhasználási idejüket, emiatt sokkal könnyebb beszippantani őket – fogalmazott.
– Ha valami ingyen van, akkor a figyelmünk a termék: a kiskamaszok naponta hét–kilenc órát töltenek a képernyő előtt, és sok esetben az éjszakai alvás idejében is még videókat néznek. A Netflix vezérigazgatója egy interjúban úgy fogalmazott: „Mi az alvással állunk versenyben, és nyerésre állunk.” Onnantól, hogy valaki belép a TikTok-csatornájára, az alkalmazás azonnal hozzálát az adatok gyűjtéséhez: milyen videókat nézünk, melyiket nézzük végig vagy pörgetünk rajta át, folyamatosan figyel, és levonja a tanulságot rólunk, legközelebb pedig már olyan videókat tesz elénk, amelyek még több figyelmet próbál meg kicsikarni belőlünk – magyarázta.
Digitális cumi
– A személyiségünk magja ötéves korunkig alakul ki, ennek az alapnak legkésőbb tízéves korig nagyon stabil rendszerré kell, kellene válnia. Ám mivel már nagyon korán jelen van a digitális tér a legkisebbek életében, ezzel együtt mindenféle káros behatás is, miközben a szülővel való kötődés mélysége egyre gyengébb, ez a belső mag megtörik, szétesik – vette át a szót Hal Melinda, a Mathias Corvinus Collegium vezető kutatója.
– Hogy régen minden jobb volt-e, azt nem tudom, de egyre többször merül fel bennem is a kérdés. Az biztos, hogy az X és az Y generáció még stabilabb, mint az Alfa generáció, akiknek nincs megküzdési stratégiájuk, vagyis nem tudnak sem egy stresszhelyzettel megbirkózni, sem érzelmileg igazán elmélyülni. A digitális hadviselés egyik stratégiája ugyanis az, hogy a szülőket leválasztják a gyermekeiktől, hogy a kötődést gyengítsék. Amíg néhány éve a szakemberek még azt látták, hogy egyre több a bizonytalan kötődésű gyermek, ma már inkább azt lehet mondani, hogy egyáltalán nincs kötődés. Egyre több a digitális autizmus: ez egy „szerzett” autizmus, ami a képernyőhasználat, a kék fény miatt alakul ki, és azért, mert a szülőkkel való kötődés nem alakul ki vagy nem mélyül el – magyarázta a klinikai szakpszichológus.
– Ugyanazt a képet látjuk, mint egy biológiai autizmusnál, vagyis az érintett kisgyermek nem tudja tartani a szemkontaktust, nem tud kommunikálni a szülőkkel és másokkal sem, a dopaminszintje állandóan az egekben van, mert a digitális világ folyamatosan stimulálja. A szociális kapcsolatok pedig nem érdeklik, ha mégis társas közegbe kerül, frusztrálódik. Tömeges lelki megrontás zajlik a világban, amit meg kell állítanunk. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha kialakítunk egy védőpajzsot: a kötődő nevelés, a személyes kapcsolatok kialakítása, a gyökerekhez és a hagyományainkhoz való visszanyúlás és a spiritualitás erősítése segít, hogy visszavegyük az irányítást a techcégektől, és a gyermekeink mentálisan ne sérüljenek – mutatott rá Hal Melinda.
Egyirányú utca?
Az emberiség fejlődésével, az évezredek haladásával kialakult az úgynevezett jogi személyek fogalma, ami meghatározta, hogy az emberi élet képviselete alapvetés lett, manapság viszont ez épp ellenkezőleg zajlik, visszafelé haladunk, az emberi személyeket lebontjuk, dehumanizálás zajlik: egyre szélesebb körben jelenik meg az abortusz és az eutanázia kérdése, ami valójában rombolja az emberi életet – ismertette Gellén Márton, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, aki szerint fel kell tennünk a kérdést, hogy ez valóban szabadság vagy egyirányú utca.
– Amíg a holland kormány büszkén hirdeti, hogy az országban a választás szabadsága azt is jelenti, hogy már akár 12–16 év között is választhatja valaki az eutanáziát, igaz, szülői felügyelettel, addig egyre több kutatás vizsgálja azt a kérdést, hogy az eutanázia kezdeményezése az illetőtől jött vagy valamilyen befolyásoltság alatt állt. Vajon nem egy mentális krízis, egy átélt trauma, fájdalom miatt kialakult személyiségtorzulás következménye-e? – vetette fel Gellén Márton.
Az egyetemi docens szerint a dehumanizációs törekvések számos helyen felbukkannak már, néhány éve a kaliforniai körzeti bíróság vizsgált egy esetet, ahol egy majom szerzői jogairól értekeztek a jogászok. – Egy állatkertben a fotós kezéből egy majom kikapta a fényképezőt, és készített egy szelfit magáról. Az állatkert szerint a szerzői jogok őket, vagyis a majmot illeti, a fotós viszont azt állította, az ő gépe volt, őt illeti mindez. Szerencsére a bíróság megállapította, hogy a majom nem lehet a szerzői jogok jogosultja – példázta a szakember.
A docens a migráció problémájának egy másfajta aspektusáról is beszélt: a migráció a többszörösére növeli az emberkereskedelem kockázatát. – Erről persze nem szívesen beszél senki, hogy a tömegével érkező embereket hol és hogyan használják ki az emberkereskedők, és milyen globális ellátási láncokban – halászat, textilipar, mezőgazdaság – látnak el rabszolgamunkát – jelezte Gellén Márton.
Már kevés a médiahatóság
Együttműködési megállapodást írt alá az online gyermekvédelem érdekében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) és az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány vezetői tegnap Budapesten. Koltay András, az NMHH elnöke kifejtette, a gyermekvédelem a médiatechnológia fejlődésével mindig középpontban állt, régen a televíziót tartották súlyos problémának, ma az online szolgáltatásokat. Mint mondta, hatásköreik folyamatosan bővülnek, például küszöbön áll az online pornográfiával kapcsolatos szabályozás. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a hagyományos szabályok már világszerte nem eléggé hatékonyak, a médiahatóságok önmagukban nem tudják megfelelően kezelni a problémákat, az érdekeltekkel való együttműködésre van szükség. Kardosné Gyurkó Katalin, a NOE elnöke azt mondta, a szülők és a gyermekek is egyre több időt töltenek az online térben, de ennek az időnek a minősége nem olyan, mint a személyes jelenléttel járó kapcsolatoké. Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány elnöke arról beszélt, Magyarországon 340 ezer családból hiányzik az édesanya vagy az édesapa, és ezekben a családokban nagyon kevés a pénz és az idő, ezért az ilyen gyermekek nagy hátránnyal indulnak, digitális ellenőrzésük is nehezebb, amikor egy szülőnek kell kettő helyett helytállni. (P. B.)
