– Néhány hónap leforgása alatt ez már a harmadik eset, hogy egy gyermeket súlyos támadás ér az iskolában: volt, akivel homokot és kavicsot etettek, néhány hete hátulról szúrtak le egy diákot, most pedig az iskola udvarán ért támadás egy tanulót, akinek életmentő műtétre volt szüksége – idézte fel Hal Melinda, aki szerint ezek az esetek jól mutatják, hogy a fiatalok mentális egészsége veszélyben van.
Mentális egészségügyi vészhelyzet van a fiatalok esetében, a digitális világ fokozott jelenléte, a szülő–gyermek kapcsolat gyengülése, a kötődés és az empátia hiánya olyan mértéket ölt, hogy csak idő kérdése, mikor történik egy újabb ezekhez hasonló eset vagy tragédia
– hívta fel a figyelmet a Mathias Corvinus Collegium vezető kutatója, kiemelve, hogy a „mai gyerekek” már nem a szüleiktől kérdeznek, hanem az internetről tájékozódnak, így nem a felnőttek mintája alapján alakul ki a saját belső értékrendjük, hanem a közösségi médián elérhető tartalmakból, videókból táplálkoznak, ami egy fejlődő idegrendszer esetén igencsak tévútra visz.
– Nekünk, szülőknek az a feladatunk, hogy ezeket a behatásokat korlátozzuk, vagy legalábbis egyensúlyba tegyük és megtámogassuk erkölcsi neveléssel, és egy empatikus és érzelmiintelligencia-fejlesztéssel. Azaz kötődéssel. Csak így stabilizálhatjuk őket, és akadályozhatjuk meg, hogy bántalmazóvá vagy bántalmazottá váljanak – húzta alá.
A szakember álláspontja szerint azonban a legtöbb gyermek nem kapja meg otthon azt a stabilitást, ami a személyiségének a magját megszilárdítaná.
– Azt látjuk szakemberként, hogy a gyerekeknek egyszerűen nincs megküzdési stratégiája, a szülőkkel való kötődés mélysége gyenge, bizonytalan, vagy egyáltalán nincs is, mert valódi kapcsolódás helyett idejekorán egy digitális cumit adtak a gyermekeik szájába, amitől ez a belső mag megtörik, szétesik, vagy ki sem tudott fejlődni. Mindig vannak szerencsére kivételek, de nem engedhetjük, hogy a fent említett legyen az új normális – magyarázta.
Hal Melinda szerint ahhoz, hogy a fiatalokat megvédhessük, muszáj korlátozni a digitális tartalmakat, és igenis belátni, hogy nem való okostelefon egy kiskorú kezébe.
Az a gyerek, aki soha életében nem kötődött senkihez igazán, ő a legveszélyeztetettebb abban, hogy agresszívvé váljon, mert fogalma sincs, milyen átélni másnak a fájdalmát, a szeretetét vagy a dühét. Mindössze annyit érez, hogy nem bírja elviselni a másikat, és belerúg vagy halállistát ír. Az, hogy valakit addig rúgnak, amíg az a földre esik és magatehetetlen már, azt jelzi, hogy nem alakult ki az önkontroll, és az érzelmi kontroll sem. Ez minden szereplőre nézve tragédia
– fejtette ki. Kiemelte: a bántalmazások legtöbbje ma már nem személyes konfliktusok miatt történik, sok esetben teljesen abszurd dolgok miatt szégyenítenek meg valakit.
– Okkal tehetjük fel a kérdést, hogy mi volt ezeknek a bántalmazásoknak vajon az előzménye? De mi van akkor, ha nincs előzmény? Mi van, ha csak szeplős, ha csak többet jelentkezett az órán, hogy szegény vagy épp gazdag? Ma, Magyarországon minden második gyermeket érint a bullying, vagyis zaklatás, amelyek többsége az internetes vagy közösségi bántalmazás: az iskolában rendszeresek azok az esetek, amikor egy gyermeket kirekesztenek, megszégyenítenek és akár öngyilkosságba hajszolnak – jelezte.
– A klinikai esetek legtöbbjénél, minden második páciensnél valamilyen traumát kell keresnünk, amikor végre eljutnak hozzánk. Nagyon sok az iskolai, az online és a szexuális bántalmazás is. A gyerekek jelentős része ráadásul annyira szégyelli magát a történtek miatt, hogy hosszú évek telnek el, mire kiderül.
Egy 14 éves páciensem például egy buliban többet ivott, ahol aztán ketten megerőszakolták, videóra vették, és végül a közösségi hálóra került a film. Mondanom sem kell, később úgy érkezett hozzánk, hogy öngyilkossági gondoltai voltak.
Bármilyen hibát vét is valaki, azt mások nem használhatják ki, sem felnőttként, sem kiskorúként – példázta, majd azzal folytatta: – Gyakran halljuk, hogy akik agresszorrá, bántalmazóvá válnak, maguk is valamilyen családon belüli erőszak áldozatai. Az eset lehetséges és kétségtelenül jelen van a klinikai munkánkban. Mostanában azonban szaporodnak azok az esetek, amikor nem erről van szó, hanem arról, hogy a kontrollálatlan online jelenlét, az interneten elérhető agresszív, befolyásoló tartalmak és a családi kapcsolatok gyengülése miatt a fiatalok személyiségében ilyen mértékű torzulás jelentkezik. Értsük itt a személyiséget, kognitív képességeket és az emberi létét egyaránt magába foglaló mátrixként. Mivel nyilván számos idegrendszeri struktúra érintett – fogalmazott.
Hal Melinda szerint közös, a szülők és a pedagógusok felelőssége is, hogy olyan kapaszkodókat, érzelmi hátteret adjunk a gyermekeinknek, ami a személyiségmagjukat törhetetlenné teszi. – Rendbe kell tenni a lelki, mentális egészségüket, mert ha nem cselekszünk, egy egész generáció fog elveszni. Ahogyan az ő gyermekeiknek sem lesz kiút. Éppen ezen ügyek hívják fel a figyelmet arra, hogy a lelki egészség közügy, egyenesen nemzetstratégiai kérdés kell hogy legyen – figyelmeztetett.
