– Okkal tehetjük fel a kérdést, hogy mi volt ezeknek a bántalmazásoknak vajon az előzménye? De mi van akkor, ha nincs előzmény? Mi van, ha csak szeplős, ha csak többet jelentkezett az órán, hogy szegény vagy épp gazdag? Ma, Magyarországon minden második gyermeket érint a bullying, vagyis zaklatás, amelyek többsége az internetes vagy közösségi bántalmazás: az iskolában rendszeresek azok az esetek, amikor egy gyermeket kirekesztenek, megszégyenítenek és akár öngyilkosságba hajszolnak – jelezte.
– A klinikai esetek legtöbbjénél, minden második páciensnél valamilyen traumát kell keresnünk, amikor végre eljutnak hozzánk. Nagyon sok az iskolai, az online és a szexuális bántalmazás is. A gyerekek jelentős része ráadásul annyira szégyelli magát a történtek miatt, hogy hosszú évek telnek el, mire kiderül.
Egy 14 éves páciensem például egy buliban többet ivott, ahol aztán ketten megerőszakolták, videóra vették, és végül a közösségi hálóra került a film. Mondanom sem kell, később úgy érkezett hozzánk, hogy öngyilkossági gondoltai voltak.
Bármilyen hibát vét is valaki, azt mások nem használhatják ki, sem felnőttként, sem kiskorúként – példázta, majd azzal folytatta: – Gyakran halljuk, hogy akik agresszorrá, bántalmazóvá válnak, maguk is valamilyen családon belüli erőszak áldozatai. Az eset lehetséges és kétségtelenül jelen van a klinikai munkánkban. Mostanában azonban szaporodnak azok az esetek, amikor nem erről van szó, hanem arról, hogy a kontrollálatlan online jelenlét, az interneten elérhető agresszív, befolyásoló tartalmak és a családi kapcsolatok gyengülése miatt a fiatalok személyiségében ilyen mértékű torzulás jelentkezik. Értsük itt a személyiséget, kognitív képességeket és az emberi létét egyaránt magába foglaló mátrixként. Mivel nyilván számos idegrendszeri struktúra érintett – fogalmazott.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!