A választás előtt súlyos vádak is szárnyra kaptak: kritikus hangok szerint Bécs az utóbbi időben feltűnően engedékeny volt olyan autoriter rendszerekkel szemben, mint Irán, Líbia vagy Venezuela. A gyanú szerint Ausztria így próbált szavazatokat vásárolni a tagsághoz. Bár a hivatalos diplomácia ezt rutineljárásnak nevezi, a kérdés továbbra is égető:
vajon elvtelen alkuk árán vezet-e az út a „hatalmasok asztalához”?
A szerdai szavazás tétje tehát nemcsak egy szék New Yorkban. Ha Ausztria nyer, Meinl-Reisinger elkönyvelheti a sikert, de a semlegesség mítoszát kikezdheti a valós döntéskényszer súlya. Ha pedig Berlin kerekedik felül, Ausztria kénytelen lesz szembenézni azzal, hogy a világpolitikában a „jó szándék” nem helyettesíti a valós érdekérvényesítő képességet.
Amennyiben Bécs sikerrel jár, nem lesz teljesen új számára a közeg: Ausztria már három alkalommal, 1973/74-ben, 1991/92-ben és 2009/10-ben volt az ENSZ BT tagja. Magyarországot eddig kétszer – 1968-ban és 1992-ben – választották meg a Biztonsági Tanács nem állandó tagjai közé.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Xinhua via AFP)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!