Mráz Ágoston Sámuel a kormányfő szavaira reagálva elmondta, hogy a sikerességhez demográfiai fordulatra van szükség, és felidézte, hogy ebben akár a családtámogatások összegének megduplázása is nagy segítséget jelenthet, amelyet ráadásul a miniszterelnök a határon túli magyarságra is ki kíván terjeszteni.
Az elemző többek között felidézte, hogy a kormányfő a nyugati balliberális elittel szemben a nemzetállamok konstrukcióját nem száz-kétszáz éves képződménynek, hanem egy annál sokkal mélyebb és sokkal régebbi eredetű valóságnak tekinti.
A Nézőpont Intézet vezetője ezzel kapcsolatban utalt a magyar miniszterelnök és Donald Trump rendkívül intenzív kapcsolatára, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a republikánusok elnökjelöltje megválasztása esetén visszavezeti majd országát az amerikai nemzetállami stratégiához, elengedve a liberálisok által az elmúlt időszakban terjesztett, a nemzeti gondolatot, a nemzeti önállóságot meghaladó stratégiát.
Mráz Ágoston Sámuel szerint az is világossá vált, hogy Donald Trump egyfajta biztosítótársaságként tekint magára, így Európa sokkal jobban teszi, ha saját magára fókuszál, saját magát próbálja megvédeni, hiszen az Egyesült Államok – Trump győzelme esetén – többé nem fog egyetlen országnak sem ingyenes védelmi szolgáltatást nyújtani, ennek búcsút kell inteni. Az elemző szerint többek között ezért is beszélt Orbán Viktor arról, hogy az Európai Uniónak politikai helyett gazdasági uniónak kell lennie, amelyet ki kell egészíteni egy védelmi unióval.
Mráz Ágoston Sámuel izgalmas felvetésnek nevezte Orbán Viktor azon vélekedését, hogy Európában megszűnt az úgynevezett Párizs–Berlin tengely, Németország és Franciaország már nem képes Európát irányítani.
– Párizs gondolkodik, de nem cselekszik, Berlin követő politikát folytat – fogalmazott az elemző, hozzáfűzve, hogy Németország lényegében elengedte azt, hogy a franciákkal közösen irányítsák Európát, és kérdés, hogyan reagálnak majd arra, hogy valójában – ahogyan azt beszédében a kormányfő is megfogalmazta – az északabbra lévő államok vették át az irányítást.
A Nézőpont Intézet vezetője a beszéd kapcsán emlékeztetett, hogy
az Európai Néppárt Orbán Viktor szerint elszakadt a választóitól akkor, amikor a balliberálisokkal fogott össze, és miközben a jobboldal, a patrióták nem elitista politikát folytatnak, addig az elitisták lenézik a népet, ők pedig lenézik őket, ezzel pedig komoly konfliktus jött létre a nép és az európai elit között.
A kormányfőnek az ukrajnai háború kapcsán megfogalmazott gondolataiból Mráz Ágoston Sámuel kiemelte, hogy a békemisszió nagy segítséget nyújtott Orbán Viktornak ahhoz, hogy megértse a szereplők gondolkodását, ami Ukrajna esetében egy meglehetősen agresszív Nyugat felé csatlakozási akaratot jelent, illetve azt, hogy egyfajta határőrállamként ismerjék el.
Ezzel szemben az oroszok – ahogyan azt a kormányfő is megfogalmazta – azt akarják, hogy Ukrajna maradjon meg ütközőzónának, ellenkező esetben ezt fenyegetésként élik meg.
Az elemző szerint nem véletlenül mondta azt Orbán Viktor, hogy a béke megteremtése érdekében ezt a két vélekedést kellene valahogy kompromisszummá alakítani.
Mráz Ágoston Sámuel szerint Orbán Viktor beszédében nem hangzott el olyan mondat, amely a rendszeresen hivatásszerűen felháborodóknak valódi muníciót szolgáltatna. Az elemző inkább arra számít, hogy egy-egy szó, gondolat kiragadásával próbálnak majd esetlegesen gyűlöletet kelteni. Fontosnak tartotta kiemelni a beszéd foglalkoztatást érintő részét is, mely során Orbán Viktor arról beszélt, hogy a cigányságnak a munka világába való integrálását meg kell tartani.
Borítókép: Mráz Ágoston Sámuel (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
