Mráz Ágoston Sámuel: Pressman nem tud elegánsan veszíteni + videó

A Nézőpont Intézet vezetője szerint a távozó amerikai nagykövet lépése nem tartozik a bátor cselekményekhez.

Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, hogy a nagykövet és főnöke, az amerikai külügyminiszter tehette oda a szankciót jóváhagyó aláíró elé ezt az ügyet, mint fontos témát. Emlékeztetett, mindketten demokrata politikusok és elkötelezett támogatói a Biden-adminisztrációnak, emellett mindketten Soros Györgyhöz is köthetők.

Ők voltak az aktív szereplői és a lobbistái ennek az ügynek, ezt nem lehet megkérdőjelezni

– fogalmazott a műsorban a Nézőpont Intézet vezetője.

Kudarcot vallott Pressman

Az elemző szerint mindezt azért tették, hogy kellemetlenséget okozzanak a hamarosan hivatalba lépő új Trump-adminisztrációnak, amelynek így ezer másik fontos ügy mellett még egy ilyen teher is van a vállán, amivel foglalkoznia kell. Hangsúlyozta: a szankciós döntést az új Trump-kormány hivatalba lépése után akár már néhány nappal vissza tudja majd vonni, azaz minden jel szerint februárban ez az álbotrány meg fog oldódni.

Mráz Ágoston Sámuel leszögezte: a most távozó demokrata kormányzat nemcsak megbukott a választáson, hanem Magyarországgal kapcsolatos céljait sem sikerült elérnie.

Azt a politikai mandátumot, amelyet a nagykövet kapott és amelyet főnöke, a külügyminiszter megpróbált elérni, vagyis azt, hogy Magyarország a háború kérdésében megváltoztassa az álláspontját, Ukrajnának fegyvert szállítson és megszavazzon minden európai forrást, amivel a háború meghosszabbítható, nem tudta érvényesíteni David Pressman

– jelentette ki.

A nagykövet kudarcot vallott, és egész egyszerűen arról van szó, hogy nem tud elegánsan veszíteni

– mondta Mráz Ágoston Sámuel.

Barátságtalan üzenet

Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója, korábbi politikus a műsorban arról beszélt, a szankciós döntést az Egyesült Államoknak kormánya hozta meg, nem pedig az amerikai nagykövet, aki csak magára húzta ezt az ügyet.

– Valószínűleg egy hosszabb előkészítés előzte meg a döntést, és az sem kizárt, hogy már évek óta dilemmáznak ezen az Egyesült Államok megfelelő hivatalaiban – fogalmazott, megjegyezve, ez ilyen értelemben egy üzenet a leköszönő demokrata kormányzattól a magyar kormány irányába.

Fodor Gábor hangsúlyozta, az amerikai adminisztráció működése olyan, hogy nem lehet hasraütésszerűen ilyen döntéseket meghozni. Azt mondta, ez egy barátságtalan üzenet, udvariatlan is és helytelen szerinte, és az is, hogy az utolsó pillanatban hozták meg, de szavai szerint nagyon kellemetlen következményekkel járhat Magyarország számára.

A Trump-adminisztráció igyekszik majd elrendezni ezt a hivatalba lépése elején, de még akkor is, hogyha ezt megteszik, nem lesz vége az ügynek, tehát ennek még lesz még néhány hulláma

– fogalmazott a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója.

Mellbevágó Magyar Péter retorikája

Martí Zoltán a műsorban Philip Pilkington Magyarországon élő ír közgazdásszal, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetett, aki az életszínvonal kapcsán hangsúlyozta: a statisztikák a GDP-arányos vásárlóerő-paritást használják viszonyszámként, de tapasztalatai szerint nem lehet csak a jövedelmet nézni. Fontos szempontnak nevezte a megélhetés költségét is, az árakat, az energiaköltséget, a lakásbérleti vagy a közműdíjakat.

A közgazdász szerint Magyarország – amely közepes jövedelmű országnak számít – gazdagabb, mint amit a statisztika mond.

Philip Pilkington arról, hogy a Tisza Párt elnöke Magyarországot Európa legszegényebb országának nevezte, úgy fogalmazott: a politikusok körében elterjedt rosszat mondani arról, amit a másik oldal csinál, de soha nem hallotta még, hogy egy politikus arról beszéljen, hogy a saját országa a legrosszabb egy bizonyos kategóriában, akkor, amikor ez nyilvánvalóan nem igaz.

A normális” statisztikákat nézve – amelyet az IMF, a Világbank, az Eurostat, az Európai Bizottság alkalmaz – Magyarország tényszerűen nem a legszegényebb ország Európában, Görögország tíz százalékkal szegényebb. Vásárlóerő-paritás alapján Magyarország gazdagabb, mint Görögország vagy Szlovákia, Bulgária, továbbá Romániával körülbelül egy szinten van, Lengyelország és Csehország pedig kicsivel gazdagabb

– sorolta.

Az ír közgazdászt Magyar Péter retorikájának természete vágta mellbe, mert számára szokatlan, hogy valaki a saját országát leszólja.

Magyarország a mai változó világban a legjobban próbálja pozicionálni magát

– mondta Philip Pilkington.

A versenyképesség kapcsán arról is beszélt, hogy egy beteg EU rosszat jelent Magyarországnak, de rosszat jelent az egész régiónak is, majd az új amerikai kormányzatról szólva megjegyezte: Magyarország az amerikai nyitás helye lehet Európában.

Görögországot negatív példaként említve kijelentette: Magyarországnak soha nem szabad csatlakoznia az eurózónához.

Amikor feladjuk a valutánkat, feladjuk a saját gazdaságunk feletti ellenőrzést is

– emelte ki a közgazdász.

Borítókép: David Pressman amerikai nagykövet (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)