„El is táncolhatja, ha úgy jobban megy” – Újabb álintézkedés helyett konkrétumokat várnak a betegek Hegedűs Zsolttól

A Booking.com szállásértékeléseihez hasonló rendszert vezet be az egészségügyben Hegedűs Zsolt, aki szerint mostantól a betegek véleménye is számít. Csakhogy a miniszter lényegében egy már létező szolgáltatást jelentett be újdonságként, hiszen a betegek eddig is értékelhették az ellátást. A bejelentés nem is aratott osztatlan sikert: a felháborodott kommentelők arra emlékeztették Hegedűst, hogy az egészségügy gondjait nem újabb kérdőívekkel, hanem orvosokkal, működő szakrendelésekkel és rövidebb várólistákkal kellene orvosolni. Többen azt is számonkérték, hogy a korábban összegyűjtött panaszokkal miért nem kezdett semmit a kormány.

Fotó: Polyák Attila

Hogy a súlyos ellátási hiányosságokat kifogásoló, indulatos betegbeszámolókból pontosan mi kerül majd a nyilvánosság elé, az egyelőre kérdéses. Hegedűs bejelentése alatt ugyanis máris bőven akadtak olyan hozzászólások, amelyekből aligha lehetne kedvező országos elégedettségi mutatót összeállítani.

 

„Ne véleményt kérjenek, hanem cselekedjenek!”

A kommentelők jelentős része nem újabb felmérést, hanem kézzelfogható intézkedéseket vár a kormánytól. „Véleményt mondjuk, írjuk folyamatosan. Senki a beteget meg nem hallgatja” – fakadt ki Szilvia, aki penészes kórtermeket, hosszú várólistákat és méltatlan bánásmódot emlegetett. Hozzászólását egyértelmű felszólítással zárta: „Ne véleményt kérjenek, hanem cselekedjenek!”

 

Hasonlóan vélekedett Katalin is, aki szerint amíg az egészségügyben nem biztosítják a megfelelő személyi és műszaki feltételeket, addig az új rendszer legfeljebb újabb panaszáradatot eredményezhet. „Előbb talán a megfelelő ellátási feltételeket kéne biztosítani” – írta. Margit ugyancsak a fontossági sorrendet kérdőjelezte meg: szerinte a szükséges humán, műszaki és műszerügyi fejlesztések előrébb valók lennének egy újabb elégedettségmérésnél.

Mária ennél is keményebben fogalmazott. A miniszternek címzett hozzászólásában Vitézy Dávid közlekedési minisztert állította példaként Hegedűs elé, mondván, a közlekedésben nem az utasok elégedettségét méricskélik, hanem pénzzel és tervekkel igyekeznek javítani a szolgáltatáson. „Mik a tervek az egészségügy javítására? A brigádnaplószintű általánosságokat, kérem, mellőzze. Aztán miattam el is táncolhatja, ha úgy jobban megy” – üzente a miniszternek.

 

Már eddig is lehetett panaszkodni – de mi lett a véleményekkel?

Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a betegek visszajelzéseinek gyűjtése korántsem új találmány. „A betegelégedettség mérése már vagy 6 éve jelen van az egészségügyben. A dolgozók elégedettségét kéne már vizsgálni!” – írta Lili. László arra volt kíváncsi, mi lesz az EgészségAblak alkalmazásban eddig összegyűlt véleményekkel. „Mintha senki nem foglalkozott volna ezekkel!” – jegyezte meg.

Nem ez az első eset, hogy Hegedűs Zsolt évek óta létező szolgáltatást jelent be újdonságként. Korábban azt közölte, lesz lehetőség a patikában vérnyomásmérésre. Csakhogy a patikai vérnyomásmérés Magyarországon korántsem újdonság: számos gyógyszertárban már évek óta elérhető, ráadásul több helyen ingyenesen. A miniszter tehát olyan szolgáltatást említett a tervezett fejlesztések között, amelyet a betegek egy része már régóta igénybe vehet.

Zsolt sem értette, miért van szükség újabb mérési rendszerre, amikor az EgészségAblakban és a Google felületén már most is lehet értékeléseket írni. „Ennyire unatkoznak az irodisták a minisztériumban, hogy adni kell nekik egy Patyomkin-feladatot?” – tette fel a kérdést.

 

Erzsébet pedig arra emlékeztette a tárcavezetőt, hogy a betegek és hozzátartozóik hónapok óta a kormány Facebook-oldalain is megosztják tapasztalataikat, gondolván Facebook-kormányzás van. „Készítettek ennek alapján felméréseket? Történtek kivizsgálások?” – kérdezte.

A hozzászólások egyik visszatérő kifogása tehát nem önmagában az, hogy a kormány kíváncsi a betegek véleményére, hanem az, hogy a panaszaikat már eddig is megfogalmazták, és most azt szeretnék tudni, milyen intézkedések következnek belőlük.

 

A kérdőív nem rövidíti le a várólistát

Akadtak, akik egészen konkrét példákkal érzékeltették, mennyire távol állnak a mindennapi betegélmények a minisztériumi bejelentés derűlátásától. Andrea arról számolt be, hogy a XVII. kerületben ortopédiai szakrendelésre egy hónapban mindössze egyetlen napon, húszperces időablakban lehet időpontot kérni, és ha valaki lemarad, újabb hónapot kell várnia. Szerinte a jelenlegi, egytől ötig terjedő elégedettségi skála sem alkalmas arra, hogy az ilyen problémákat megfelelően jelezze. „Jó lenne már érezni, hogy valami könnyebb és gördülékenyebb lett” – fogalmazott.

István a tapolcai kórház helyzetét tette szóvá. Állítása szerint helyben nincs urológiai szakrendelés, Veszprémben pedig csak jövő júniusra kapna időpontot, miközben egy magánvizsgálat 45 ezer forintba kerülne. „Akkor most hogyan tudnák elégedett lenni az egészségüggyel? Sehogy!” – írta.

Tünde a túlterhelt háziorvosokról, a hónapokig tartó várakozásról és a szakrendeléseken tapasztalt nehézségekről számolt be. Anna pedig a fehérvári kórház és rendelő működését bírálta, különösen a betegekkel való bánásmódot kifogásolva.

És az egészségügyi dolgozók véleménye?

A bejelentés egy másik visszatérő kritikája az volt, hogy a kormány elsősorban a betegek elégedettségére kíváncsi, miközben az ellátást végző dolgozók tapasztalatait háttérbe szorítja. „A dolgozók véleménye, tapasztalata, javaslata miért nem számít a fejlesztésben?” – kérdezte Ágnes.

Balázs attól tart, hogy a felmérésből az a leegyszerűsítő következtetés születhet, hogy a betegeknek mindig igazuk van, miközben a személyzeti és működési nehézségek nem kapnak kellő figyelmet. Krisztina pedig azt kifogásolta, hogy az EgészségAblakhoz kötődő visszajelzési lehetőségből kimaradhatnak azok, akik nem használják az alkalmazást, különösen az idősebbek.

A nyilvános értékelések moderálása szintén kérdéseket vetett fel. Tamara attól tartott, hogy a betegek nem feltétlenül mernek majd őszintén nyilatkozni, ha nem tudják, milyen adatok maradnak meg róluk, illetve visszakövethető-e a véleményük.

Hegedűs Zsolt szerint az új rendszer segítségével a betegek tapasztalatai végre valóban hozzájárulhatnak az ellátás javításához. A bejelentésére érkezett hozzászólásokból azonban az látszik, hogy a betegek jelentős része már nem újabb kérdőívet szeretne kitölteni, hanem annak kézzelfogható eredményét várja. A Booking.com-on ugyanis egy rosszul értékelt szállodát egyszerűen el lehet kerülni. Egy hónapokig halogatott orvosi vizsgálat helyett viszont nem mindig lehet másikat választani.