Valós szemléletváltás?
Hegedűs egy másik bejegyzésében már egyenesen „szemléletváltást” hirdetett, amelynek jegyében három, külföldön régóta alkalmazott egészségügyi módszer magyarországi bevezetéséről számolt be. Az ERAS a műtétek utáni gyorsabb felépülést és rehabilitációt segíti, míg a PROMs és a PREMs rendszerek a betegek egészségi állapotának változását, illetve az ellátással kapcsolatos tapasztalataikat mérik.
A miniszter maga is elismerte, hogy nem új keletű megoldásokról van szó: „Régóta tudjuk, hogy ezeknek Magyarországon is működniük kellene” – fogalmazott. A három módszer azonban kérdéses módon kapcsolódik a várólisták csökkentéséhez. Míg a gyorsabb rehabilitáció révén valóban hamarabb felszabadulhatnak a kórházi kapacitások, a betegek elégedettségének és egészségi eredményeinek mérése elsősorban az ellátás minőségének értékelését szolgálja.
Hegedűs bejegyzéséből nem derül ki, hogy ezek bevezetésétől milyen konkrét, számszerűsíthető javulást várnak a műtéti várakozási időkben.
A miniszter arról sem számolt be, hogy az új rendszerek pontosan mely intézményekben, milyen ütemezés szerint és mekkora ráfordítással indulnak el.
Tisztázandó részletek
Külön figyelmet érdemel a csípő- és térdprotézisműtétekre vonatkozó szabályozás tervezett módosítása is. A miniszter bejelentette, hogy felülvizsgálják a 2025 áprilisában bevezetett ortopédiai várólista-protokollt. Ennek részeként a 35 feletti testtömegindexhez kapcsolódó automatikus ideiglenes korlátozás helyett az egyéni betegkockázat és az orvosi mérlegelés alapján döntenének a műthetőségről.
Hegedűs szerint ugyanis egyetlen szám nem döntheti el, hogy valaki hozzájuthat-e a szükséges beavatkozáshoz. A változtatás szakmai indokoltságától függetlenül azonban felmerül egy gyakorlati kérdés: ha a korábban korlátozás alá eső betegek közül többen válhatnak műthetővé, az miként befolyásolja a várólisták hosszát?
























