A várólisták rövidülését ígéri, de csak közhelyekre futja Hegedűs Zsoltnak

Hangzatos reformígéretekből nincs hiány, a betegek azonban egyelőre hiába keresik a konkrétumokat Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentéseiben. A várólisták csökkentését célzó program kapcsán nem derül ki, pontosan hány beteget és mennyivel hamarabb műtenének meg, miközben a tárcavezető régóta ismert egészségügyi módszereket és már létező szolgáltatásokat is a megújulás jegyében emleget. A patikai vérnyomásméréstől a mammográfiás szűrések fejlesztéséig sorjáznak az elképzelések, ám a kézzelfogható vállalások és határidők sok esetben hiányoznak. A kérdés továbbra is az: mikor lesz a bejelentésekből valódi előrelépés a betegek számára?

Forrás: Facebook

Valós szemléletváltás?

Hegedűs egy másik bejegyzésében már egyenesen „szemléletváltást” hirdetett, amelynek jegyében három, külföldön régóta alkalmazott egészségügyi módszer magyarországi bevezetéséről számolt be. Az ERAS a műtétek utáni gyorsabb felépülést és rehabilitációt segíti, míg a PROMs és a PREMs rendszerek a betegek egészségi állapotának változását, illetve az ellátással kapcsolatos tapasztalataikat mérik.

A miniszter maga is elismerte, hogy nem új keletű megoldásokról van szó: „Régóta tudjuk, hogy ezeknek Magyarországon is működniük kellene” – fogalmazott. A három módszer azonban kérdéses módon kapcsolódik a várólisták csökkentéséhez. Míg a gyorsabb rehabilitáció révén valóban hamarabb felszabadulhatnak a kórházi kapacitások, a betegek elégedettségének és egészségi eredményeinek mérése elsősorban az ellátás minőségének értékelését szolgálja.

Hegedűs bejegyzéséből nem derül ki, hogy ezek bevezetésétől milyen konkrét, számszerűsíthető javulást várnak a műtéti várakozási időkben.

A miniszter arról sem számolt be, hogy az új rendszerek pontosan mely intézményekben, milyen ütemezés szerint és mekkora ráfordítással indulnak el.

Tisztázandó részletek

Külön figyelmet érdemel a csípő- és térdprotézisműtétekre vonatkozó szabályozás tervezett módosítása is. A miniszter bejelentette, hogy felülvizsgálják a 2025 áprilisában bevezetett ortopédiai várólista-protokollt. Ennek részeként a 35 feletti testtömegindexhez kapcsolódó automatikus ideiglenes korlátozás helyett az egyéni betegkockázat és az orvosi mérlegelés alapján döntenének a műthetőségről.

Hegedűs szerint ugyanis egyetlen szám nem döntheti el, hogy valaki hozzájuthat-e a szükséges beavatkozáshoz. A változtatás szakmai indokoltságától függetlenül azonban felmerül egy gyakorlati kérdés: ha a korábban korlátozás alá eső betegek közül többen válhatnak műthetővé, az miként befolyásolja a várólisták hosszát?

A hozzáférés bővítése és a várakozási idők csökkentése természetesen nem zárja ki egymást, de csak akkor valósulhat meg egyszerre, ha a műtéti kapacitások megfelelő ütemben növekednek. Hegedűs bejegyzéseiből egyelőre nem derül ki, mekkora többletterheléssel számolnak, és ehhez milyen kapacitásbővítést rendelnek.

Ötszázmilliárd forint, visszatérő közhelyek

A várólista-csökkentés mellett a miniszter kommunikációjának másik visszatérő eleme az egészségügynek ígért évi 500 milliárd forintos többletforrás.

Hegedűs több bejegyzésben is méltatta Magyar Péter vállalását, miközben lényegében ugyanazt az üzenetet ismételte: a több pénz önmagában nem old meg minden problémát, a forrásokat hatékonyan kell felhasználni, és a siker mércéje nem az elköltött összeg, hanem a betegek által érzékelhető javulás lesz.

Az egyik posztban úgy fogalmazott: „Mert a siker valódi mércéje nem az lesz, hogy mennyivel költünk többet, hanem az, hogy mennyivel jobb ellátást kapnak a magyar emberek”.

Egy másikban szinte ugyanezt írta: „A siker mércéje nem az lesz, hogy elköltöttünk 500 milliárdot, hanem az, hogy mit kaptak érte a betegek”.

A kijelentések nehezen vitatható alapigazságokat fogalmaznak meg, ám

a miniszter ezekben a bejegyzésekben nem részletezte, hogy a többletforrásból pontosan mennyit fordítanának a várólisták csökkentésére, a bérekre, a diagnosztikai kapacitásokra vagy az alapellátás fejlesztésére.

Hasonlóan általános ígéreteket tett a vezetőkinevezések, az előmeneteli rendszer és a teljesítményalapú bérezés ügyében is. Miután ismertette egy felmérés eredményeit, amely szerint az orvosok jelentős része fontosnak tartja az érdemalapú vezetőkiválasztást és az átlátható előmenetelt, mindössze annyit közölt: „Ezeken mind dolgozunk és változtatni fogunk azokon”. Konkrét intézkedést vagy határidőt azonban itt sem nevezett meg.

Nagy tervek, bizonytalan megvalósítás 

A bejelentések és a tényleges döntések közötti különbség az Egészségügyi Minisztérium emlőszűrések fejlesztéséről szóló, Hegedűs Zsolt által is megosztott Facebook-bejegyzésében is megfigyelhető. A tárca hosszasan ismertette a mammográfiás szűrés jelentőségét, majd több fejlesztési elképzelést sorolt fel: esti és hétvégi vizsgálati időpontokat, a mobil szűrőkapacitások felülvizsgálatát, a korhatárok esetleges módosítását és a személyre szabott vizsgálatok lehetőségét.

A felsorolásból azonban kiderül, hogy ezek egyelőre csak vizsgált lehetőségek, nem pedig már elfogadott, konkrét ütemtervvel rendelkező intézkedések.

Ráadásul maga a miniszter is emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 2002 óta működik szervezett mammográfiás emlőszűrés. A bejegyzésben tehát egy régóta létező szolgáltatás bemutatása mellett egyelőre leginkább a további fejlesztések mérlegeléséről esett szó.

A szűrővizsgálatok hozzáférhetőségének javítása fontos népegészségügyi cél, ám közvetlenül nem azonos a műtéti várólisták rövidítésével.

Régi szolgáltatás új köntösben

Nemcsak a Facebookon, hanem szakmai konferenciákon is akadnak olyan miniszteri bejelentések, amelyek újdonságtartalma legalábbis kérdéses. Hegedűs Zsolt az október 8-án megrendezett, Magyarország 2030 – A magyar egészségügy jövője című konferencián arról beszélt, hogy a tervek szerint a gyógyszertárakban is lehetőség nyílna bizonyos szűrővizsgálatokra, például vérnyomásmérésre.

Csakhogy a patikai vérnyomásmérés Magyarországon korántsem újdonság: számos gyógyszertárban már évek óta elérhető, ráadásul több helyen ingyenesen. A miniszter tehát olyan szolgáltatást említett a tervezett fejlesztések között, amelyet a betegek egy része már régóta igénybe vehet.

Természetesen a vérnyomásmérés országos kiterjesztése vagy egységes szabályozása jelenthetne előrelépést, Hegedűs bejelentéséből azonban nem derült ki, pontosan miben állna az újdonság. Az sem világos, milyen konkrét intézkedésekkel és milyen határidővel valósítanák meg az elképzelést.

A valódi eredmények még váratnak magukra

Látható tehát, hogy Hegedűs ambiciózus célkitűzéseiből és hangzatos reformelképzeléseiből mikor lesznek a betegek számára érzékelhető eredmények. A várólisták ugyanis nem attól rövidülnek, hogy újabb szakmai fogalmak jelennek meg a miniszteri Facebook-bejegyzésekben, és nem is attól, hogy a kormány ismételten elmondja: hatékonyabban kell felhasználni a rendelkezésre álló pénzt.

A valódi mérce az lesz, hogy hány beteg jut ténylegesen hamarabb műtéthez, mennyivel csökken a várakozási idő, és mindez mikorra valósul meg. Ezekre a kérdésekre a miniszter idézett bejegyzései egyelőre nem adnak számszerű választ.