2018-ban az Európai Bizottság javaslatot tett a gyakorlat eltörlésére, miután egy online közvélemény-kutatásban az európaiak 84 százaléka támogatta ezt.
Az óraátállítás negatív hatása a szervezetünkre
Az óraátállítás többet jelent annál, hogy egy órával többet vagy kevesebbet alszunk. Szervezetünket ugyanis ennél jobban megviseli. Néhány napig, sőt akár egy-két hétig is hatással lehet a pihenésünkre, alvásunkra vagy a munkánkra, ezáltal a teljesítményünkre is.
A Nature folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva azt írják, hogy az óraátállítás utáni napokban statisztikailag kimutathatóan megnő a halálozások száma, főként szívinfarktus és stroke miatt.
A kutatók több tízezer egészségügyi adatot elemeztek, és azt találták, hogy
a szervezet belső órájának megzavarása akár 5–10 százalékkal is növelheti a szív- és érrendszeri események előfordulását.
A szervezetünk napi működése a belső óránk szabályos menetrendjéhez, a sötétség és a világosság váltakozásához kapcsolódó úgynevezett cirkadián ritmushoz igazodik. Ha ez a ritmus bármilyen okból – például éjjeli munkavégzés, alvászavar, rendszeres éjszakázás – felborul, az hatással van a szervezetünk működésére.
A szervezetünknek akár több napra is szüksége lehet, hogy alkalmazkodjon a megváltozott ritmushoz. Érdemes ezért az átállás utáni napokban tudatosan odafigyelni magunkra. Szerencsére számos praktika segíthet megkönnyíteni ezt az időszakot. Fáradtság esetén iktassunk be pihenőt, ezzel elkerülhetők az ilyenkor gyakori háztartási vagy közlekedési balesetek. Vegyünk esténként egy forró fürdőt, készítsünk egy ízletes citromfűteát, amely megnyugtat lefekvés előtt.
Ha nem érezzük magunkat fáradtnak, az esti séta segíthet levezetni a feszültséget és ráhangolódni a pihenésre.
Mozogjunk többet, ugyanis a futás, torna, jóga, vagy bármilyen aktivitás segíti a szerotonin hormon termelődését. A könnyű, mértékletes táplálkozás és a minimum napi tízezer lépés sokat segít a fáradtságérzés leküzdésében.
