Bóka János: Meg tudunk maradni függetlennek, szabadnak és magyarnak

A budapesti Bem téren tartotta idén az október 23-i rendezvényét a Fidesz. A megemlékezésen beszédet mondott Áder János volt köztársasági elnök, Schmidt Mária történészprofesszor, valamint Bóka János, a párt parlamenti frakcióvezetője. Hankóné Hrágyel Zsuzsanna felolvasta férje, Hankó Balázs üzenetét, amelyet a börtönből küldött.

A Bem téren tartja a Fidesz az október 23-i rendezvényét Forrás: Fidesz

Áder János a Fidesz október 23-i rendezvényén (Fotó: Fidesz)

Áder kitért arra is, hogy az 1956-os megemlékezések két napra koncentrálnak, október 23-ra és november 4-re, és kevesebb figyelem jut a több napnak. Leszögezte, hogy a kommunista párt semmit nem vett észre abból, ami egy nap alatt történt Magyarországon. A korábbi köztársasági elnök rámutatott, hogy a hatalom megtartása érdekében 5 szovjet hadosztályt, 32 ezer katonát és 1130 harckocsit mozgósítottak a felkelés elfojtására, miközben egyetlen nap alatt a békés tüntetőkből szabadságharcosok váltak.

Egyetlen nap elég volt, hogy a megalázott polgárokból tüntetők, a békés tüntetőkből felkelők, a felkelőkből forradalmárok, a forradalmárokból pedig szabadságharcosok legyenek

– tette hozzá.

Áder a beszédében részletesen ismertette az október 23-a és november 4-e közötti napok eseményeit. Többek között felidézte a hetven halottak követelő október 25-i Kossuth téri ÁVH-sortüzet, valamint az október 26-i vidéki mészárlásokat. Ezután a volt államfő úgy vélekedett, hogy 1956. október 23-a a világ minden országában a szabadság jelképévé vált. Kiemelte, hogy évekkel 1956 után John F. Kennedy, egykori amerikai elnök is tisztelettel adózott a magyar forradalom emléke előtt.

Szabad országban nem akarják felszámolni az ellenzéket 

Bóka János a beszédében felidézte, hogy hetven éve a szabadság vágya hozta a fiatalokat a Bem szoborhoz, ezért vannak most ők is itt. A Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy üzenni akarnak a jövőnek: 

ne feledjék, milyen nagy dolog a szabadság.

Megjegyezte, hogy az önkényt ismerik és felismerik, majd azt javasolta, hogy tegyék fel a kérdést: mit jelent valójában szabadnak lenni? Majd azt tanácsolta, hogy ne hagyják azt, hogy a zsarnokság mondja meg, hogy mit jelent szabadnak lenni.

Meg akarunk maradni magyaroknak, a szabadság nemzetének

– szögezte le.

Fotó: Mirkó István

Mint mondta, a forradalom dicsőséges két hete megmutatta, hogy a magyar nemzet erős kötelék és csak magyarként lehetünk szabadok. Bóka szerint a történelem azt tanítja, hogy a szabadságunkért mindig meg kellett harcolnunk, ahogy most is. Ugyanis a szabadságnak mindig vannak ellenségei, majd az NVVH-ra utalva példaként említve, hogy szabad országban nem állítanak fel politikai rendőrséget. Emellett a frakcióvezető szerint szabad országban nem akarják felszámolni az ellenzéket és újra egypártrendszert építeni.

Bóka úgy vélekedett, hogy hetven évvel ezelőtt és most is gúnyt űznek a szabadságból. Ugyanis most azt mondják, hogy jobb egy birodalom alattvalójaként élni, mint hazánk polgáraként. Emellett azt mondják, hogy a múlt teher, a hit béklyó, a család koloc, a tulajdon pedig bűn.

Pont, mint a kommunisták, akikkel szemben hetven éve fellázadtak a magyarok

– jelentette ki Bóka.

A szabadságot és hazánk függetlenségét ma is meg kell védenünk. Nem fogja megtenni más hatalom és Brüsszel sem

– tette hozzá a frakcióvezető, aki ócska komédiának nevezte a Tisza Párt részvételével zajló parlamenti emlékülést, amelyen részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is.

Meg tudunk maradni függetlennek, szabadnak és magyarnak

– fogalmazott az ellenzéki politikus.

Minden magyar egyet akart

Schmidt Mária történészprofesszor a megemlékezésen arról beszélt, hogy október 23-án egyre többen értették meg, hogy nemzeti közösségünk puszta túlélése a tét. Nincs mire vagy kire várni, hanem a saját kezükbe kell venni a sorsukat.

Mint mondta, korábban soha nem tapasztalt ellenállás szerveződött a megszálló szovjetek és kiszolgálóik ellen, mert arra akarták kényszeríteni a magyar embereket, hogy tagadjanak meg minden közösséget azzal, amit örököltek.

Mindenki tudta, hogy a kommunista rendszer fenntartása csak állandósult terrorral biztosítható. Így telt el egy egész évtized, azonban 1956. október 23-án egy emberként szakadt ki a magára talált nemzetből: elég volt

– mondta Schmidt Mária.

Fotó: Mirkó István

Kiemelte, hogy egységbe forrt a nép, minden magyar egyet akart: független Magyarországot, a szovjet megszállók eltakarodását, valamint szabad választásokat. A történészprofesszor, hogy sokat tanult a szabadságharc két hetéről az olyan forradalmároktól, mint Wittner Mária és mások, akik mind megjárták a börtönt.

A történész felidézte, hogy Wittner Mária a forradalom szimbólumává vált egyik lyukas zászló közepébe Krisztus arcát hímezte, amelyet később a Terror Háza Múzeumnak ajándékozott.

Remélem nem dobják ki

– utalt Schmidt arra, hogy nemrég a kormány kirúgta a Terror Háza éléről, a múzeumot pedig rövid időre bezárták és átvilágítják. Ennek kapcsán a történész kitért arra is, hogy ma is vannak olyanok, akik el akarják orozni a pesti srácoktól és lányoktól a tetteiket.

A történész kiemelte, hogy újra szükségünk van a hősökre, akik arra tanítanak meg, hogy a szabadság becses kincs, ugyanis szabadság nélkül nincs igazság. 

Nem feledjük '56 hőseit

– szögezte le.

Borítókép: A Fidesz rendezvénye az 1956-os forradalom 70. évfordulóján (Fotó: Képernyőkép)