Lőrincz Viktória minisztériuma szerint igenis egyeztettek az önkormányzatokkal a költségvetésről

Állóháború van kialakulóban az önkormányzati szövetségek és a kormány között. A héten több érdekképviseleti szerv közleményben fordult a szaktárcához, hogy egyeztetést kezdeményezzenek a jövő évi költségvetésről. Ugyanis érvelésük szerint a meghatározó kérdésekben nem rendelkeznek a felelős tervezéshez szükséges információkkal. Emiatt lapunk kereste a Lőrincz Viktória vezette Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumot, ahonnan olyan választ kaptuk, ami azt sugallja, hogy minden rendben van. Ugyanakkor továbbra is számos kérdőjel van a költségvetés önkormányzatokra vonatkozó tételeit illetően.

A miniszter továbbra sem tesz semmit az önkormányzatokért Fotó: Havran Zoltán

Tudatták, hogy 

• szeptember 3-án és 
• október 13-án külön tárgyaltak az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa ülésein a szövetségekkel, 
• valamint további két informális egyeztetésre is sor került júniusban, illetve szeptemberben.

Ezen túl a tárca október 5-én a Megyei Jogú Városok Szövetségének mind a 25 polgármesterével, október 15-én pedig a kistelepülési önkormányzatok szövetségének vezetésével ült tárgyalóasztalhoz. Ezeken a megbeszéléseken az önkormányzati szövetségek többek között a szolidaritási hozzájárulással, költségvetési tervezéssel kapcsolatos észrevételeiket fogalmazták meg jóval a törvénytervezet benyújtása előtt. 

A minisztérium szerint a kormány a költségvetés elkészítésekor az érintettek igényeit figyelembe vette.

Pénzesőt ígér a kormány az önkormányzatoknak

A lapunkhoz eljuttatott válaszban a minisztérium azt is megírta, hogy a helyi önkormányzatok gazdálkodásához 

jövőre a központi költségvetés mintegy 1613,3 milliárd forintot, a 2026. évi támogatások 114 százalékát biztosítja. 

Tájékoztatójuk szerint a keretszám növekedését elsősorban a közszolgáltatásokban dolgozók béremelésének ellentételezése, valamint a települési önkormányzatok működésének általános támogatására – többek között az új bevételkiegészítő hozzájárulásra, a települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének 10 milliárd forint összegű támogatására – jutó mintegy 67,8 milliárd forint többletforrás indokolja.

Emellett a minisztérium válasza szerint 

• a szociális ágazati feladatok támogatása mintegy 72,2 milliárd forinttal, 
• a köznevelési feladatoké 41,6 milliárd forinttal, 
• a kulturális feladatoké pedig 17,5 milliárd forinttal emelkedik. 

A szociális célú tüzelőanyag-vásárlás támogatásának kerete pedig kétszeresére nő. 

Tájékoztatásuk szerint az önkormányzatok pénzügyi helyzetét a támogatások növekedése mellett az is javítja, hogy az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás 61,4 milliárd forinttal, 15,5 százalékkal csökken. Megjegyezendő, hogy ezzel együtt jövőre is több mint 330 milliárd forintot kell majd befizetniük az önkormányzatoknak szolidaritási hozzájárulás címén. 

Vannak sötét foltok a költségvetésben

Lapunk korábban részletesen foglalkozott a költségvetés önkormányzatokat érintő részével. Mint megírtuk, noha a támogatások tehát összességében emelkednek, a települések mozgásterét nem önmagában a költségvetési főösszeg határozza meg. 

A pénzek jelentős része ugyanis meghatározott feladatok ellátására szolgál, miközben az önkormányzatoknak továbbra is komoly befizetési kötelezettségeik maradnak.

Bár az önkormányzati érdekképviseletek a szolidaritási hozzájárulás 25 százalékos mérséklését szorgalmazták, a Tisza csak 15 százalékos csökkentést jelentett be, így a hozzájárulás a minisztérium által is közölt mintegy 60 milliárd forinttal mérséklődik.

A közösségi közlekedés támogatása már a költségvetés benyújtása előtt vitát váltott ki. A Tisza-kormány ugyanis Budapestnek 50 milliárd forintos többletet ígért, miközben valamennyi vidéki városnak összesen tízmilliárdot adna erre a célra. A vidéki városok ráadásul a tízmilliárdos keretből sem részesülnek automatikusan. A településeknek pályázniuk kell rá, az elosztásról pedig a közlekedési miniszter dönt. A támogatást a helyi és helyközi járatok összehangolásához, illetve közös tarifamegoldásokhoz is köthetik.

Lőrincz Viktória nemrég 30–35 milliárd forintos könnyítést jelentett be az önkormányzatoknak: jövőre megszűnne a területfejlesztési alapba történő befizetési kötelezettségük. A tárcavezető egyenesen a 2027-es költségvetés nagy nyerteseinek nevezte a településeket. 

A bejelentett intézkedés azonban nem jelenik meg külön nevesítve a törvényjavaslatban, így egyelőre az sem világos, hogy a megtakarítás a korábbi kormányzati vállalásokon felül értendő-e. 

A kötelezettség megszüntetését ugyanakkor más jogszabály is rendezheti. A kisebb településeknek meghirdetett Szent István Fejlesztési Alap 70 milliárdos keretéről pedig nem tudni, hogy ebből az egyes települések mekkora támogatáshoz juthatnak.

Borítókép: Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter (Fotó: Havran Zoltán)