Páros lábbal szálltak bele Tanács Zoltánba az akadémikusok, a lemondását követelik

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Azonnal visszavonatná a HUN-REN-törvény módosításának tervezetét az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), amely a tudományos és technológiai miniszter menesztését is követeli. A szervezet szerint a tárca lényegében a korábbi, Hankó Balázs nevéhez köthető szabályozást dolgozza tovább, miközben továbbra sem biztosított a kutatóhálózat átlátható működése. Az érdekképviselet parlamenti vizsgálóbizottságot állítana fel Tanács Zoltán egykori cége, az IFUA-Horváth tevékenységének feltárására is.

2026. 11. 17. 7:35
Páros lábbal szálltak bele Tanács Zoltánba az akadémikusok, a lemondását követelik
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter korábbi tanácsadó cége több százmillió forint értékű állami megbízáshoz jutott az Orbán-kormányok idején. Fotó: Ladóczki Balázs

A közlemény élesen bírálja a miniszter kommunikációs tevékenységét is. Az érdekképviselet szerint Tanács rendszeresen olyan politikai és közéleti témákról tesz közzé bejegyzéseket, amelyeknek nincs közük a minisztérium szakmai feladataihoz, miközben a kutatóhálózat jövőjét meghatározó jogalkotási feladatot nem sikerült megfelelő színvonalon és határidőre teljesítenie.

Az ADF külön megemlíti a miniszter Planetárium újranyitásával kapcsolatos elképzeléseit is. A szervezet ironikusan azt javasolja, hogy Tanács Zoltán inkább a Budapesti Planetárium élén, esetleg a mesterséges intelligencia utazó nagyköveteként folytassa tevékenységét. A közlemény szerint a tudománypolitika nem érezné meg a miniszter hiányát.

Vizsgálóbizottságot állítanának fel Tanács egykori cége miatt

A legsúlyosabb felvetések azonban Tanács Zoltán korábbi vállalatához, az IFUA-Horváth tanácsadó céghez kapcsolódnak. Az ADF parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követeli annak érdekében, hogy feltárják a társaság közpénzből finanszírozott tevékenységét, valamint a kutatóhálózat átalakításában betöltött esetleges szerepét. A szervezet állítása szerint régóta próbálja közérdekű adatigénylésekkel megszerezni azokat a dokumentumokat, amelyeket a miniszter korábbi vállalata készített, és amelyek a KEKVA-modell kialakításának, illetve fenntartásának alapjául szolgálhattak az egyetemeken és a HUN-REN-nél.

A felvetések különös jelentőséget kapnak annak fényében, hogy lapunk korábban több alkalommal is foglalkozott Tanács Zoltán üzleti múltjával és az IFUA állami megbízásaival.

Mint megírtuk, a Közbeszerzési Hatóság adatai szerint az IFUA Horváth & Partners részvételével működő konzorciumokhoz 2010 és 2026 között több mint 213 milliárd forint értékű közbeszerzési tétel kapcsolódott. Ez az összeg ugyanakkor a teljes konzorciumi megbízások értékét jelenti, tehát nem állapítható meg belőle, hogy mennyi pénz jutott közvetlenül a vállalatnak.

A társaság emellett önállóan is több százmillió forint értékű állami megbízáshoz jutott az elmúlt másfél évtizedben. Két minisztériumi szerződésének összértéke például elérte a 88,72 millió forintot. A Magyar Nemzet korábbi cikke szerint az IFUA már a Gyurcsány–Bajnai-kormányok időszakában is jelentős állami megrendeléseket kapott, 2007 és 2010 között pedig csaknem 2,5 milliárd forint értékű állami megbízáshoz jutott.

Az ADF mostani közleményében azt állítja, hogy az elmúlt napokban olyan információk jelentek meg, amelyek szerint Tanács egykori cége konzorciumi partnereivel együtt több százmilliárd forintnyi forráshoz jutott a korábbi kormányzati időszakban, és az üzleti kapcsolatok az áprilisi választásokat követően sem szakadtak meg. A szervezet szerint a miniszter eddig nem cáfolta ezeket a felvetéseket, ahogyan azt sem, hogy korábban jó kapcsolatot ápolt Palkovics Lászlóval, illetve szerepe lehetett a KEKVA-modell kialakításában.

Két éve várnak a pénzükre a kutatók

A közlemény negyedik követelése a kutatóhálózattól korábban elszakított négy kutatóközpont dolgozóinak elmaradt béreire vonatkozik. Az ADF szerint a húsz intézet munkatársai jelenleg is rendkívül nehéz anyagi körülmények között végzik munkájukat, miközben az őket megillető források kifizetése továbbra sem rendeződött. A szervezet úgy fogalmaz: a dolgozók időről időre egymásnak ellentmondó információkat kapnak arról, hogy hol lehet a csaknem két éve várt pénzük. A minisztérium, az ELTE és a HUN-REN mellett különböző számlák és más helyszínek is szóba kerültek.

Az érdekképviselet szerint a kérdésben nincs helye további halogatásnak, a pénznek a munkavállalók bankszámláján van a helye.

Az ADF a törvénymódosítás előkészítésének időzítését is kifogásolja. Álláspontjuk szerint a kutatóhálózat és az MTA közötti új intézményi rendszer kialakításához hosszabb szakmai egyeztetésre lenne szükség. Hivatkoznak a Magyar Tudományos Akadémia 2024. december 11-i rendkívüli közgyűlésén elfogadott határozatra is, amely egyéves felkészülési időt tartott indokoltnak.

A minisztérium november 13-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre a törvénymódosítási javaslatot, a véleményezés határideje november 21. A tervezet alapján a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózat néven működne tovább, az alapítói jogokat pedig a Magyar Tudományos Akadémia gyakorolná. A javaslat az ELTE-hez került négy humán kutatóközpont visszaintegrálását is lehetővé tenné.

Borítókép: Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter (Fotó: Ladóczki Balázs)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.