Átalakítják a magyar kutatási rendszert, visszatérhetnek az akadémiai intézetek

A Magyar Tudományos Akadémia gyakorolhatja a kutatóhálózat alapítói jogait, az intézmény új neve pedig Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózat lesz. A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezete nemcsak a szervezet irányítását alakítaná át, hanem az ingatlanhasználati viszonyokat, a finanszírozást és a kutatók munkajogi helyzetét is rendezné. A tervek szerint az ELTE-től négy humán kutatóközpont is visszakerülhet a hálózatba.

Borítókép: A HUN-REN-központ épülete (Forrás: Facebook/HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat)

A tervezet szerint a jelenlegi vezérigazgatói és tudományterületi alelnöki tisztség megszűnne. A kutatóhálózat munkáját Tudományos Tanácsadó Testület segítené, a gazdálkodás ellenőrzését pedig háromtagú felügyelőbizottság látná el.

Az MTA költségvetésébe kerülne a finanszírozás

A változások a finanszírozást is érintenék. A kutatóhálózat közfeladatainak ellátásához szükséges állami forrásokat az MTA költségvetési fejezetén belül, külön fejezeti kezelésű előirányzatként biztosítanák.

A javaslat az ingatlanhasználat kérdését is rendezné. Az állami tulajdonban lévő ingatlanok továbbra is a Magyar Állam tulajdonában maradnának, a vagyonkezelői jogokat azonban az MTA Kutatóhálózat, illetve az egyes kutatási intézmények kapnák meg. Az akadémiai tulajdonú ingatlanok használatát külön vagyonhasználati szerződések szabályoznák.

A tervezet emellett egyértelműsítené az egyes kutatóintézetek jogállását is. A kutatási intézmények jogi személy szervezeti egységként működnének, elnevezésükben pedig megjelenne az MTA előtag.

Négy humán kutatóközpont kerülhet vissza az ELTE-től

A szervezeti átalakítás egyik legfontosabb eleme a kutatóhálózat egységének helyreállítása. A tervezet ugyanis lehetővé tenné, hogy az ELTE szervezetében jelenleg működő négy humán kutatóközpont ismét a kutatóhálózat része legyen.

A visszaintegrálásra jogutódlással, 2027. február 1-jével kerülhetne sor, az ELTE Szenátusának erre vonatkozó határozatát követően. A változás eredményeként a természettudományi és a humán kutatóintézetek ismét egy szervezetben működhetnének.

A munkavállalók jogviszonyát is rendeznék. A kutatóhálózat intézményeiben, valamint a visszaintegrált kutatóközpontokban dolgozók munkaviszonya az adott kutatási intézménnyel állna fenn. 

A jogviszonyok folytonossága mellett a munkabérek összege sem csökkenhetne a változás következtében.

A tervezet a kutatók által munkaviszonyban létrehozott szellemi alkotások vagyoni jogait is az egyes kutatási intézményekhez rendelné, szemben a jelenlegi szabályozással, amely alapján ezek a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot illetik meg.

Stipsicz András szerint stabilitást hozhat az új rendszer

A törvénytervezet megjelenését követően Stipsicz András, a HUN-REN elnöke úgy fogalmazott: az új szabályozás stabilitást és kiszámíthatóságot teremthet a kutatási infrastruktúrában és a működési környezetben az elmúlt mintegy hét év átalakításai okozta bizonytalanság után.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az új vezetés törekvéseivel összhangban ismét egy szervezetbe integrálnák a természettudományi és a humán kutatóintézeteket. Szerinte a jövőben az MTA és a kutatóhálózat között szorosabb együttműködés jöhet létre, amely mindkét fél számára előnyös lehet.

Stipsicz arra is kitért, hogy az átalakítás nem jelenti a 2019 előtti szervezeti formákhoz való visszatérést. Megfogalmazása szerint az új rendszer korszerűbb, hatékonyabb és függetlenebb lehet, miközben megőrzi a HUN-REN működése alatt elért eredményeket és a kedvező folyamatokat.

A társadalmi egyeztetés november 21-ig tart, így az érintetteknek még van lehetőségük véleményezni a jogszabálytervezetet. A most közzétett dokumentum egyelőre javaslat, a változások tehát az Országgyűlés döntését követően léphetnek életbe.

Borítókép: A HUN-REN-központ épülete (Forrás: Facebook/HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat)