Nyitottságot és párbeszédet akar a tiszás államtitkár – csak újságírók ne legyenek a közelben

Szabó-Tóth Kinga szerint fontos a párbeszéd, a kritikus kérdésektől sem tart, és a nyilvánosság sem zavarja. Egy szociális szakmai konferenciáról azonban inkább lemondta a részvételt, miután kiderült, hogy újságírók is jelen lesznek. A magyarázat szerint nem a kérdésekkel volt probléma, csupán a körülmények változtak meg. A jelek szerint a kamerák megjelenése már olyan váratlan fejlemény, amelyre államtitkárként nincs lehetősége felkészülni.

Forrás: Facebook

Ráadásul a szervezők magyarázata sem igazán támasztja alá az államtitkár rendkívüli meglepetését. Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke és Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének vezetője azt közölte: 

az eseményt immár tizennégy éve minden alkalommal sajtónyilvánosan rendezik meg. 

A szervezők szerint a kormányzati szereplők utolsó pillanatban történő visszalépése sértő volt nemcsak a jelenlévőkre, hanem az egész szociális szakmára nézve is.

Szabó-Tóth bejegyzésének legérdekesebb része mégis az, hogy többször is hangsúlyozta: nem fél a nyilvánosságtól, a kritikus kérdésektől és az éles vitáktól. Ezt nehéz összeegyeztetni azzal, hogy amint kiderült, újságírók is kíváncsiak lennének a mondanivalójára, inkább lemondta a részvételt.

Bőven lenne miről beszámolnia

Különösen érdekes a visszalépés annak fényében, hogy a Szociális és Családügyi Minisztérium háza táján az elmúlt fél évben korántsem volt eseménytelen az élet. Az ágazat számos súlyos problémákkal küzd, amelyekről egy ilyen konferencián éppen az illetékes vezetőknek kellett volna számot adniuk.

Szeptemberben a kormány saját gyermekvédelmi jelentése mutatott rá a rendszer súlyos hiányosságaira. A több mint kétszáz oldalas dokumentum szerint csaknem 130 ezer gyermeket tartanak nyilván veszélyeztetettként, mintegy 23 ezren pedig állami gondoskodásban nevelkednek. A felmérés szerint a gyermekvédelmi rendszer a strukturális összeomlás határára sodródott: az intézmények megteltek, folyamatosan nő a munkaerőhiány, és több helyen az intézményi infrastruktúra is súlyosan kifogásolható. A jelentés arra is rámutatott, hogy körülbelül 2700 gyermek nem megfelelő elhelyezésben kénytelen élni. A kormány erre válaszul 9,5 milliárd forintos krízisprogramot jelentett be. 

Szabó-Tóth Kinga államtitkár barátságos, sajtómentes környezetben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának székhelyén, Genfben (Forrás: Facebook/Kinga Szabó-Tóth)

A szociális ágazatban dolgozók helyzete szintén komoly feszültségeket okozott. A Tisza Párt a választási kampányban azonnali, 25 százalékos béremelést ígért, ám a 2027-es költségvetés végül 15 százalékos bruttó emeléssel számol. Szeptember 18-án a dolgozók demonstrációt is tartottak a Miniszterelnökség előtt, majd októberben a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum ülésén sem sikerült érdemi előrelépést elérni a béremelés ütemezéséről. A szakszervezetek csalódásuknak adtak hangot, és arra panaszkodtak, hogy a kormány képviselői konkrétumokkal sem tudtak szolgálni.

Az idősgondozás helyzete sem ad okot különösebb elégedettségre. A minisztérium adatai szerint 2026 augusztusában 48 070 ember várt idősotthoni vagy gondozóházi elhelyezésre, miközben országosan mindössze 61 999 férőhely állt rendelkezésre. Ez a férőhelyek csaknem 78 százalékának megfelelő várakozói létszám. Az Index beszámolója szerint a minisztériumnak arról sincs adata, hogy közülük hányan várakoznak kórházi ágyakon. A Péterfy Sándor Utcai Kórházban pedig olyan betegekről is beszámoltak, akik évek óta azért szorulnak kórházi ellátásra, mert nem jutnak be szociális intézménybe.

Borítókép: Szabó-Tóth Kinga államtitkár (Forrás: Facebook/Kinga Szabó-Tóth)