Lassú, de folyamatos létszámcsökkenés jellemzi a középiskolai kollégiumokat – derül ki az Oktatási Hivatal (OH) adataiból. A lapunkhoz eljuttatott számsorok szerint tavaly októberben 41 798 középiskolás kollégistát számoltak össze, közülük a legtöbben szakgimnáziumi tanulók (18 020), hagyományos gimnáziumba 14 599 fő jár, szakközépiskolába 7524, a szakiskolában és készségfejlesztő iskolában pedig 1655-an tanulnak kollégiumi elhelyezéssel.
A fogyás évek óta tart: 2014-ben még 45 ezer felett volt a kollégisták létszáma, majd évi ötszáz fős csökkenés tapasztalható, az elmúlt tanévben pedig további ezer fővel kevesebben iratkoztak be. A területi bontásból kiderül, hogy a főváros mellett Hajdú-Bihar, Szabolcs és Békés megyében van a legtöbb kollégista, míg Nógrád és Komárom-Esztergom megyében kifejezetten kevés van.
A létszámcsökkenést az Uzsoki Utcai Középiskolai Leánykollégiumban is érzik. Bár az intézmény által kínált 52 férőhelyből 48 jelenleg is foglalt, Szvitekné Máté Szilvia igazgató azt mondta lapunknak, egyre több és kiterjedtebb kommunikációs csatornát kell használniuk, hogy fel tudják tölteni a férőhelyeket.
Hozzátette: a diáklétszám tanév közben is jelentősen hullámzik, mert az iskolák képzési kínálata mellett a változó közlekedési lehetőségek (például egy hosszabb távú vasútipálya-felújítás) is befolyásolják a jelentkezők számát. Emellett előfordul, hogy a felvételt nyertek közül valaki mégsem költözik be, ilyenkor tanév közben is van lehetőség van a megüresedett hely betöltésére.
Az igazgatónő jelezte: kollégiumukban 14–20 éves középiskolás, illetve OKJ-s diákok tanulnak; a bentlakók többsége 16 éves. Megtudtuk azt is, hogy a kollégiumi felvételinél döntő szempont a továbbtanulási szándék, amihez komoly segítséget kapnak a diákok: rendszeres, egyénre szabott korrepetálások, felzárkóztatók mellett intenzív szaktárgyi előkészítőket is biztosítanak a tanulóknak. Mindez meg is hozza az eredményt: az itt lakó diákok száz százaléka sikeresen felvételizett felsőoktatási intézménybe az elmúlt években.
Nemcsak szállást biztosítanak a diákoknak, az intézmények szaktárgyi programokat is kínálnak
Fotó: Bach Máté
Bár a szülők érthető okokból sokszor nehezen engedik el tizenéves gyermeküket másik városba, és igyekszenek megoldani, hogy a gyermek lehetőleg otthon lakhasson, a kollégista létnek – a fentiekből is láthatóan – azért számos előnye van. A legtöbb kollégium rendszeresen szervez szakköröket, kirándulásokat, versenyeket, táborokat, emellett színházlátogatás, zenei estek, filmklubok révén nyújtanak színvonalas kikapcsolódást a fiataloknak.
Virágh Krisztina, a Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium (BEKK) intézményvezetője szintén azt hangsúlyozta, kevéssé közismert, hogy a kollégiumokban milyen magas színvonalú szakmai munka zajlik. – A kollégiumban szakképzett pedagógusok segítik a diákok tanulmányi előmenetelét. Szabadon és kötelezően választható programokat kínálunk, amelyek között megtalálhatók fejlesztő, felkészítő, tehetségkibontakoztató és persze szabadidős foglalkozások is – fogalmazott az intézményvezető.
Az intézményvezető elmondta: a diákok létszámának csökkenése több mint tíz éve tapasztalható, de ez nemcsak a kollégiumokat, hanem minden nevelési-oktatási intézményt érint. A tanulók egyébként szabadon választhatnak kollégiumot, és akár tanév közben is válthatnak. – A diákok gyakran élnek a váltás lehetőségével, például mert a tanévben összeismerkednek az osztálytársaikkal, és egy intézményben szeretnének lakni. Van, hogy a szülőktől először távol lévő diáknak honvágya támad, s inkább az otthonához közel(ebb) folytatja tanulmányait.
A tanítási év végéhez közeledve pedig egyébként is jellemző a létszám nagyfokú csökkenése, hiszen az érettségi előtt álló diákok többsége a vizsgákra már otthon készül fel, illetve az érettségi utáni képzések többsége április közepén véget ér – magyarázta.
A kollégiumokban nagyon fontos a többi lakóhoz, illetve a házirendhez való alkalmazkodás. A BEKK intézményeinek érettségi előtt álló lakói például heti két alkalommal tartózkodhatnak engedéllyel a délutáni vagy a kora esti időszakban a kollégiumon kívül, és az igazgatónő szavai szerint nem marad következmény nélkül az engedély nélküli távollét. A már érettségizett, illetve szakmai képzésben részt vevő kollégisták minden hétköznap kimehetnek engedéllyel, ám az ő esetükben előforduló szabályszegést is számonkérés követi.
A kollégiumi elhelyezés amúgy országszerte ingyenes azoknak a 25 év alatti fiataloknak, akik nappali rendszerű, középfokú iskolai oktatásban vagy szakmai képzésben államilag támogatott tanulói jogviszonnyal rendelkeznek. Fizetni csak az étkezésért kell.
A felsőoktatásban egészen más a helyzet, ott minden évben komoly harc folyik a helyekért, hiszen a diákként nehezen megfizethető albérleti árakhoz képest sokkal elfogadhatóbb a kollégium havidíja. Az idei tanévben például a Nyíregyházi Főiskola 12 500–16 000 forintért kínálja a szobákat az államilag támogatott képzések hallgatóinak. Az önköltséges diákok kollégiumi elhelyezéséért ugyanakkor 17 és 21 ezer forint közötti összeget kell fizetni.
Az ELTE kollégiumi díjai komfortfokozattól függően 9000 és 17 000 forint között mozognak. Az Óbudai Egyetemen magasabbak az árak: a támogatott hallgatók 14–22 000 forint közti áron kaphatnak szobát, az önköltséges hallgatók viszont alapvetően 28 ezerért, de az egyetem legfelszereltebb szálláshelyén havi hetvenezer forintot kérnek el tőlük.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája úgy véli, a kollégiumi díjak pénztárcabarátnak mondhatók, de a rosszabb szociális helyzetből érkező hallgatóknak még 10-20 ezer forint előteremtése is nehézséget okoz. – A hallgatóknak inkább a túl kevés férőhellyel és a kollégiumok állapotával van problémájuk. Több egyetemen is sokszoros a túljelentkezés a kollégiumokba. De bízunk abban, hogy az országos kollégiumfejlesztési stratégia ezen javítani fog – fogalmazott lapunknak Murai László, a hallgatói önkormányzat elnöke.
