Felvételi előnyt jelenthet a kollégium

A diáklétszám csökkenése miatt egyre kevesebb tizenéves választja a kollégiumi elhelyezést, pedig az intézmények korántsem csak lakhatást kínálnak, hanem szakmai és szabadidős programok egész sorát. Egyes kollégiumok olyan sikeres felkészítést nyújtanak, hogy la­kóik száz százaléka bejut a választott főiskolára, egyetemre. A felsőoktatásban ugyanakkor óriási a túljelentkezés a kollégiumokba, sok hallgató kényszerül albérletbe. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája abban bízik, hogy az országos kollégiumfejlesztési stratégia javítani fog a helyzeten.

Nemcsak szállást biztosítanak a diákoknak, az intézmények szaktárgyi programokat is kínálnak Fotó: Bach Máté

Nemcsak szállást biztosítanak a diákoknak, az intézmények szaktárgyi programokat is kínálnak
Fotó: Bach Máté

Bár a szülők érthető okokból sokszor nehezen engedik el tizenéves gyermeküket másik városba, és igyekszenek megoldani, hogy a gyermek lehetőleg otthon lakhasson, a kollégista létnek – a fentiekből is láthatóan – azért számos előnye van. A legtöbb kollégium rendszeresen szervez szakköröket, kirándulásokat, versenyeket, táborokat, emellett színházlátogatás, zenei estek, filmklubok révén nyújtanak színvonalas kikapcsolódást a fia­taloknak.

Virágh Krisztina, a Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium (BEKK) intézményvezetője szintén azt hangsúlyozta, kevéssé közismert, hogy a kollégiumokban milyen magas színvonalú szakmai munka zajlik. – A kollégium­ban szakképzett pedagógusok segítik a diákok tanulmányi előmenetelét. Szabadon és kötelezően választható programokat kínálunk, amelyek között megtalálhatók fejlesztő, felkészítő, tehetségkibontakoztató és persze szabadidős foglalkozások is – fogalmazott az intézményvezető.

Az intézményvezető elmondta: a diákok létszámának csökkenése több mint tíz éve tapasztalható, de ez nemcsak a kollégiumokat, hanem minden nevelési-oktatási intézményt érint. A tanulók egyébként szabadon választhatnak kollégiumot, és akár tanév közben is válthatnak. – A diákok gyakran élnek a váltás lehetőségével, például mert a tanévben összeismerkednek az osztálytársaikkal, és egy intézményben szeretnének lakni. Van, hogy a szülőktől először távol lévő diáknak honvágya támad, s inkább az otthonához közel(ebb) folytatja tanulmányait.

A tanítási év végéhez közeledve pedig egyébként is jellemző a létszám nagyfokú csökkenése, hiszen az érettségi előtt álló diákok többsége a vizsgákra már otthon készül fel, illetve az érettségi utáni képzések többsége április közepén véget ér – magyarázta.

A kollégiumokban nagyon fontos a többi lakóhoz, illetve a házirendhez való alkalmazkodás. A BEKK intézményei­nek érettségi előtt álló lakói például heti két alkalommal tartózkodhatnak engedéllyel a délutáni vagy a kora esti időszakban a kollégiumon kívül, és az igazgatónő szavai szerint nem marad következmény nélkül az engedély nélküli távollét. A már érettségizett, illetve szakmai képzésben részt vevő kollégisták minden hétköznap kimehetnek engedéllyel, ám az ő esetükben előforduló szabályszegést is számonkérés követi.

A kollégiumi elhelyezés ­amúgy országszerte ingyenes azoknak a 25 év alatti fiataloknak, akik nappali rendszerű, középfokú iskolai oktatásban vagy szakmai képzésben államilag támogatott tanulói jogviszonnyal rendelkeznek. Fizetni csak az étkezésért kell.

A felsőoktatásban egészen más a helyzet, ott minden évben komoly harc folyik a helyekért, hiszen a diákként nehezen megfizethető albérleti árakhoz képest sokkal elfogadhatóbb a kollé­gium havidíja. Az idei tanévben pél­dául a Nyíregyházi Főiskola 12 500–16 000 forintért kínálja a szobákat az államilag támogatott képzések hallgatóinak. Az önköltséges diákok kollégiumi elhelyezéséért ugyanakkor 17 és 21 ezer forint közötti összeget kell fizetni.

Az ELTE kollé­giumi díjai komfortfokozattól függően 9000 és 17 000 forint között mozognak. Az Óbudai Egyetemen magasabbak az árak: a támogatott hallgatók 14–22 000 forint közti áron kaphatnak szobát, az önköltséges hallgatók viszont alapvetően 28 ezerért, de az egyetem legfelszereltebb szálláshelyén havi hetvenezer forintot kérnek el tőlük.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája úgy véli, a kollégiumi díjak pénztárcabarátnak mondhatók, de a rosszabb szociális helyzetből érkező hallgatóknak még 10-20 ezer forint előteremtése is nehézséget okoz. – A hallgatóknak inkább a túl kevés férőhellyel és a kollégiumok állapotával van problémájuk. Több egyetemen is sokszoros a túljelentkezés a kollégiumokba. De bízunk abban, hogy az országos kollégiumfejlesztési stratégia ezen javítani fog – fogalmazott lapunknak Murai László, a hallgatói önkormányzat elnöke.