Tíz pontban a magyar médiáról

A magyar sajtópiac kiegyensúlyozott, nagyságrendileg ugyanannyian tájékozódnak konzervatív, mint balliberális forrásokból – derül ki a Médianéző Központ legújabb elemzéséből. A tanulmány átfogó képet ad a magyar sajtópiac helyzetéről, rámutatva arra, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a balliberális médiumok száma, s hogy Magyarország legjelentősebb médiavállalkozásai kormányhoz való viszonyuktól függetlenül nyereségesek.

Médianéző Központ untersuchte auch den Stand des politischen Kräfteverhältnisses in der Medienszene Forrás: MÉDIANÉZŐ KÖZPONT

4. Balliberális növekedés

A magyar plurális médiavilág egyik fontos jellemzője, hogy a megengedő törvényi szabályozásnak köszönhetően könnyű és gyors új médiumot alapítani, így a magyar médiapiacon rendszeresen jelennek meg új sajtótermékek. A Médianéző Központ szerint figyelemreméltó jelenség, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a balliberális médiumok száma, 2020-ra 33-ról 48-ra emelkedett a számuk, ami 45 százalékos bővülést jelent. A 2010-ben elfogadott magyar szabályozás minimális, könnyen teljesíthető feltételeket ír elő a médiaalapítással kapcsolatban: gyakorlatilag mindössze bejelentési kötelezettsége van az új médiumot indítani kívánóknak.

5. Nyereségesek lehetnek

Kijelenthető, hogy Magyarország legjelentősebb médiavállalkozásai – a kormányhoz való viszonyuktól függetlenül – nyereségesek. Ezen vállalatok portfóliójába a politikai tartalmú lapok mellett gyakran tematikus és bulvárlapok is tartoznak, amelyekkel a szélesebb fogyasztói réteg elérése mellett stabilabb működési környezetet tudnak kialakítani, nem ritka, hogy könyvkiadással vagy online szolgáltatásokkal is foglalkoznak. Egyedül a balliberális 444.hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt. képtelen – immár hagyományosan – fenntartható üzleti modellt találni magának, amely aligha magyarázható a kormányhoz fűződő (ellenséges) viszonyával, sokkal inkább a menedzsment által rosszul megválasztott, piacképtelen üzleti modell állhat a sikertelenség hátterében.

6. Bármiről szabadon

Magyarország alkotmányában és törvényeiben garantálja a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát, a magyar médiapiac pedig meg is valósítja ezen szabadságokat akár még az egyéni vagy közösségi jogok sérelmére is – hangsúlyozza a Médianéző Központ elemzése. A média szereplői vagy az ott megnyilvánulók ugyanis előszeretettel közölnek olyan tartalmakat, amelyek sértik az emberi méltóságot, közösségek vallási meggyőződését, de még a hatalom erőszakos megdöntésére való felhívástól sem riadnak vissza. A Magyar Narancs balliberális hetilap Orbán Viktort Hitler-bajusszal ábrázolta a címlapján, a Népszava napilap Krisztus-karikatúrát jelentetett meg, a Mérce újbaloldali online portál pedig forradalomra felhívó publicisztikának adott teret. A Médianéző Központ megjegyzi: a konzervatív média ugyanakkor Soros György személyét és tevékenységét kritizálja előszeretettel.

Vallásgyalázó karikatúra a Népszavában Forrás: Médianéző Központ

7. Erős függetlenség

Az Európai Unió számos tagállamának médiahatóságai a kormányok, gyakran egyenesen minisztériumok alárendeltségében működnek, ezzel szemben a magyar Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és annak Médiatanácsa amellett, hogy saját bevétellel rendelkezik, kizárólag az Országgyűlésben kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénynek van alárendelve. Ez a gyakorlat az Európai Unió számos tagállamához képest is szigorúan eltávolítja a médiafelügyeletet ellátó intézményt a végrehajtó hatalomtól.

8. Súlyos szankciók

A Médianéző Központ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanács határozatainak vizsgálatából egyértelműen megállapítja, hogy a magyar médiahatóság gyakrabban és súlyosabban bünteti a konzervatív médiát, mint a balliberálist. A független médiahatóság által 2012 és 2020 között szankcionált esetek több mint kétharmada volt jobboldali, míg egyharmadánál kevesebb volt balliberális médiumhoz köthető, a kiszabott pénzbüntetések 66 százalékát, vagyis 357 millió forintot konzervatív, míg csupán 34 százalékát, azaz 183 millió forintot kellett balliberális médiumnak befizetnie.

9. Kormányzati tájékoztatás

A nyilvánosság kormányzati tájékoztatását szolgálja a minden kormányülést követő, általában heti rendszerességű, úgynevezett Kormányinfó, amely a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a kormányszóvivő közös sajtótájékoztatója, amelyen a balliberális és jobboldali médiumok képviselői bármilyen kérdést szabadon feltehetnek. A Médianéző Központ elemzésében felhívja a figyelmet arra, hogy a parlamentáris rendszerekben is ritka lehetőség, hogy az országgyűlési képviselők a parlamenti ülések azonnali kérdések órájában közvetlenül, bármilyen témában, a konkrét kérdés előzetes megküldése nélkül kérdezhetik a miniszterelnököt, amelyre a kormányfő köteles válaszolni.

10. Elfogultság itt és ott

A közszolgálati médiumok kormányok iránti politikai elfogultságát világ- és Európa-szerte folyamatos bírálatok érik. Magyarországon közpénzből két médiatípus működik: a közszolgálati média és az önkormányzatok sajtótermékei. A Médianéző Központ kiemeli, hogy noha a legnagyobb figyelem általában az előző, azaz a közszolgálati médiára irányul, a 2019-es választás után, a főváros és kerületeinek nagy része, valamint a 23 magyarországi nagyvárosból tíz a politikai ellenzék felügyelete alá került, amely a legtöbb helyen főszerkesztőváltással járt, és az ellenzéki vezetésű városok közpénzből finanszírozott önkormányzati sajtótermékei a balliberális oldal értékrendjét és érdekei szerinti üzeneteket kezdtek megjeleníteni.