A koronavírus európai megjelenése óta eltelt időben jó képet kaptunk arról, hogy az egyes országoknak milyen szinten sikerült felkészülniük a járvány elleni védekezésre. Míg a nyugateurópai államok nagy része csupán részben tudott megbirkózni a feladattal, a visegrádi országok jól szerepelnek a koronavírus elleni harcban – kezdi elemzését Matyi Tamás.
A járvány elleni védekezés minden államban eltérő, ugyanakkor abban megegyezik, hogy az egyes országok a WHO iránymutatásai alapján igyekeznek laposan tartani a járványgörbét. A XXI. Század Intézet a megbetegedések, a jelenleg aktív esetek és az elhunytak száma alapján vizsgálta az egyes országok járvány elleni védekezésének hatékonyságát.
Az adatokból megállapítható, hogy a V4-ek országai közül a lakosságszám arányában a legtöbb megbetegedést Csehországban regisztrálták, ahol százezer lakosra 80,3 koronavírusos eset jut, míg Lengyelországban ugyanannyi lakosra számítva ez a szám a fele.
A legkevesebb megbetegedést Magyarországon (31,7 fő), illetve Szlovákiában (29,1 fő) regisztrálták százezer lakosra vetítve.
Az aktív esetek száma szintén Csehországban a legmagasabb, ahol jelenleg százezer lakosra 33,9 fertőzött személy jut, míg Lengyelországban 24,4 fő. A legkevesebb aktív esettel Magyarországon, illetve Szlovákiában találkozhatunk. A két országban jelenleg kevesebb, mint a lakosság 0,03 százaléka szenved a betegségben.
A százezer lakosra jutó elhunytak száma a vizsgált országok közül Magyarországon 3,9 fő, ezt követi Csehország (2,7 fő) és Lengyelország (2 fő). A legkevesebben Szlovákiában hunytak el a betegségben, ahol eddig mindössze 26-an vesztették életüket, amely arány százezer lakosra vetítve az egy főt sem éri el. Összességében elmondható, hogy az adatokat tekintve a V4-ek országai kifejezetten jól teljesítenek a koronavírus elleni védekezésben, amivel a legjobban teljesítő európai államok között foglalnak helyet – mutat rá az elemzés.
Politikai intézkedések
A koronavírus terjedésének megállításában a legfontosabb szerepet az egyes országok politikai intézkedései játszották. Csehországban március elsején jelentették az első beteget, melyet követően a kormány szinte azonnal megkezdte a védekező intézkedések bevezetését. Az ország határait lezárták, bezárták az iskolákat, valamint kötelezővé tették az emberek számára a szájmaszk viselését a boltokban és a közterületeken. Emellett március 12-én a kormány a teljes országra kiterjedő veszélyhelyzetet hirdetett, melynek értelmében az emberek csak indokolt esetben hagyhatták el lakhelyüket.
Hasonló rendelkezések jellemzik a lengyel válságkezelést is, ahol a veszélyhelyzet március 13-i kihirdetését követően, szintén az első intézkedések között szerepelt a határok lezárása és az iskolák bezárása. Március 20-án a kormány kihirdette a járványhelyzetet, melynek értelmében bezártak a nem létfontosságú intézmények, valamint kijárási korlátozások léptek életbe, melyeket a hónap végén újabb szigorítások követtek.
Gyors és hatékony politikai intézkedések történtek Magyarországon is, ahol a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése után szintén bezártak az iskolák, valamint az országhatárok is lezárásra kerültek. Ezt követte március 27-én a nem létfontosságú intézmények bezárása, kijárási korlátozások elrendelése, valamint a kötelező, másfél méteres távolságtartás bevezetése az élelmiszerboltokban.
Hasonló intézkedéseket hoztak Szlovákiában, ahol a március 12-én kihirdetett veszélyhelyzet után szintén lezárták az országhatárokat, valamint a többi országhoz hasonlóan, itt is bezártak az iskolák és a boltok, illetve kijárási korlátozásokat is elrendeltek. A kormány ezt követően, március 25-én kötelezővé tette a szájmaszk viselését, valamint a húsvéti időszakra a lakóhelyük szerinti járásokra korlátozta az emberek mozgását.
Az elemzés kijelenti, hogy miután a Visegrádi Együttműködés tagállamai a vírus megjelenését követően azonnal megkezdték az intézkedések bevezetését, hatékonyan tudtak fellépni a járvány ellen.
Jelentős gazdasági mentőcsomagok
Matyi Tamás ezután a V4 országok gazdasági mentőcsomagjait veszi sorra. A cseh kormány az elmúlt hetekben egy 1190 milliárd cseh korona értékű gazdasági mentőcsomag elfogadásáról döntött, amely az ország éves bruttó hazai összterméke (GDP) mintegy 19 százalékának felel meg. A csomag részeként a kormány amellett, hogy 22 milliárdot különít el a különböző adóelőlegek elhalasztására, mintegy 951 milliárd cseh koronát szán a bankkölcsönökre nyújtott állami garanciák fedezetére, valamint további 216 milliárd koronát fordít a gazdaságot közvetlenül támogató intézkedésekre.
Lengyelország esetében szintén jelentős gazdasági mentőcsomagról beszélhetünk. A 212 milliárd lengyel złoty értékű csomag – amely a lengyel éves GDP mintegy 10 százalékának felel meg – kiemelt hangsúlyt fordít a munkahelyek megőrzésére. Ennek keretében a lengyel kis- és középvállalatok három hónapig mentesülnek a dolgozók utáni társadalombiztosítási járulék felének megfizetése alól, illetve a kormány kedvezményes hiteleket is biztosít számukra.
Magyarország 9000 milliárd forint összértékű mentőcsomagja az éves GDP mintegy 20 százalékának felel meg.
A három szakaszból álló program leginkább a munkahelyek megőrzésére, valamint a kis- és középvállalkozások megsegítésére koncentrál. Ennek keretében a válság által leginkább sújtott szektorokban a munkáltatók júliusig mentesülnek a járulékfizetési kötelezettségek alól, valamint a munkavállalók adóterhei is csökkennek.
Szintén a munkahelyek megőrzését, valamint a vállalkozások megsegítését helyezi előtérbe a szomszédos Szlovákia. A 1,5 milliárd eurós mentőcsomag részeként, a kormány 500 millió euró értékben bankgaranciát vállal a vállalkozók kedvező hitelfinanszírozása érdekében, valamint 80 százalékban átvállalja a munkavállalók bérének kifizetését azokban az üzemekben, melyek a járvány miatt leállásra kényszerültek.
Jól teljesítő V4-ek
Az elemzés megállapítja, hogy a Visegrádi Együttműködés tagjai kifejezetten jól teljesítenek a koronavírus elleni küzdelemben, amit az országokban tapasztalható alacsony fertőzésszám is bizonyít. A meghozott politikai intézkedéseknek köszönhetően az említett államok sikeresen tartották kordában a járványt, ezzel jelentősen csökkentve a vírus által okozott károkat.
Az együttműködés sikerességét bizonyítja az is, hogy a V4-ek országai nemrég közösen, 3 millió euróval járultak hozzá a koronavírus elleni vakcina kifejlesztéséhez.
Amellett tehát, hogy a V4-ek országai egyenként is jól szerepelnek a koronavírus elleni küzdelemben, egymást segítve is arra törekednek, hogy a régió országai a lehető leghamarabb leküzdjék a járvány okozta válságot – zárul az elemzés.
