Bár számos népszerű turistacélpontként számontartott országban a pandémia alábbhagyásával lazítottak a korlátozásokon, a külföldre látogatóknak sok esetben több adminisztrációval kell számolniuk, ahogy az is nem várt kellemetlenségeket okozhat, ha külföldön fertőződnek meg az új koronavírussal.
Lapunk több állam budapesti nagykövetségét is megkérdezte, mire számíthatnak az adott országba látogató magyar turisták. Az EU és EEA államaiból érkezők – így a magyarok is – szabadon beléphetnek Horvátországba érvényes szálláshelyfoglalással, mégis ajánlatos kitölteni a https://entercroatia.mup.hr weboldalon található formanyomtatványt, ahol a megszokottnál több információt és személyes adatot is – így e-mail-címet és mobiltelefonszámot – regisztrálnak a járványveszély miatt. A honlapon rögzített információkat összekapcsolják az adott látogató útlevelével vagy a személyi igazolványával, ez pedig jelentősen megkönnyítheti a kinti ügyintézést. Ez különösen akkor fontos, ha valaki Horvátországban fertőződik meg a Covid–19-cel, de a járványveszéllyel, valamint a megelőzéssel kapcsolatos információkat is küldenek a regisztrálóknak.
A Horvátországba utazóknak érdemes kiváltani a sok egyéb államban is hasznos európai egészségbiztosítási kártyát, mivel az ezzel rendelkező EU-s állampolgárok igénybe vehetik az említett betegség kezeléséhez szükséges, illetve halaszthatatlan orvosi ellátást a kórházi kezeléstől a betegszállításig, ha az ideiglenes ott-tartózkodás során merül fel a koronavírus gyanúja. Azt az igazoltan fertőzött turistát – és közeli hozzátartozóit – , akinek egészségügyi állapota nem igényli a kórházi ápolást, a helyi önkormányzat által az ilyen célra kijelölt szálláshelyen, a helyi válságstáb által kijelölt és felszerelt apartmanban, mobilházban vagy más, egyéb szállásegységben különítik el. A megfertőződött turisták közeli hozzátartozói, utastársai az elrendelt karanténidő lejártát megelőzően is visszatérhetnek hazájukba, miután erről a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (IHR) rendszerén keresztül konzultáltak hazájuk illetékes egészségügyi szakszolgálatával, illetve megállapodtak a hazájukba történő visszaszállítás módjáról és költségviselőjéről.
Szlovéniában a 112-es számot kell hívnia annak, akinél fennáll a lehetősége, hogy koronavírusos lett. A bejelentőt a tünetek súlyosságától függően tesztelik, és további instrukciókat adnak neki. A pozitív eredményt adóknak a tünetek megjelenésétől számítva 14 napos karanténba kell vonulniuk. Láz esetén akár kétszer ilyen hosszú vesztegzárra kell felkészülni, ha a kezelőorvos úgy ítéli meg. A karantén lehetséges helyszíneit a szlovén egészségügyi minisztérium állapítja meg. A megbetegedett turistákat költségek is terhelhetik az általuk megkötött egészségbiztosítás, valamint az alkalmazott terápia függvényében. Ha koronavírusos beteggel kép kapcsolatba egy kint tartózkodó turista, akkor is kéthetes karanténra kell számítania. Az 500 főnél kisebb tömegrendezvényeket meg lehet tartani Szlovéniában is a megfelelő távolságtartási előírások figyelembevételével, a diszkók és a klubok egyelőre zárva tartanak. Az ország nagykövetsége azt ajánlja, hogy az oda utazni szándékozók folyamatosan kövessék a járványügyi előírásokat, ajánlásokat, mert ezek a pandémiás helyzettel együtt folyamatosan változhatnak.
Németországban a föderális rendszer miatt számos döntést az egyes tartományokban hoznak meg, így a karantén-előírások is eltérhetnek. Bár feloldották a beutazási tilalmat az uniós országokra és több más államra vonatkozóan, ám megtagadható a belépés, ha valaki a betegség tüneteit mutatja. Ezekben az esetekben a szövetségi rendőrség döntésébe bevonják az illetékes egészségügyi hatóságot. Csehországba szabadon utazhatnak a turisták a koronavírus szempontjából alacsony kockázatúnak ítélt országokból, köztünk hazánkból is. A közepes, illetve magas kockázatú államok esetében csak különleges okokból – például munkavégzés, családlátogatás céljából vagy más sürgős esetben – lehet a Cseh Köztársaság területére lépni. Marokkóban pedig továbbra is le vannak zárva a vízi és légi határok, csak azok a belföldi járatok működnek, amelyek a külföldön ragadt marokkóikat szállítják haza.
Görögországban az athéni és a thesszaloniki reptereket megnyitották a nemzetközi járatok előtt. A görög fővárosban a pandémia által sújtott országokból – például a Spanyolországból, Olaszországból, és Hollandiából – érkező turisták mindegyikét szűriék a Covid-19-re, ám a többi európai ország látogatóit – köztük a magyarokat – csak szúrópróbaszerűen tesztelik. Thesszalonikiben azonban minden turistától mintát vesznek. Mindkét reptéren a tesztelt utasoknak egy éjszakát kell eltölteniük egy kijelölt hotelban, s a negatív eredményt produkálók folytathatják útjukat, a koronavírussal fertőzötteknek azonban 14 napos karanténba kell vonulniuk. Július elsejétől azonban egy úgynevezett utaslokalizáló nyomtatványt (PLF) kell kitölteniük a Görögországba igyekvő turistáknak. Ezt az országba lépés előtt 48 órával kell megtenni, feltüntetve a kiindulási helyet, a beutazás előtt más országban eltöltött időtartamot, és a görögországi szálláshely címét.
Spanyolországban a kint Covid-19-cel megfertőződött turisták esetében az egészségügyi hatóság dönti el, hogy az illető a szálláshelyén maradhat-e karanténban, vagy – amennyiben fertőzési kockázatot jelent a környezetében tartózkodók számára – kijelölt hotelben helyezik el. A súlyos tüneteket mutató turistákat kórházba szállítják. A különböző régiós kormányzatok egyénileg szabályozzák, hogy milyen korlátozó intézkedéseket tartanak hatályban, például a társadalmi távolságtartást illetően. A járványügyi helyzet mellett olyan szempontokat vesznek figyelembe mint a klíma, vagy a helyi szokások. Egyes helyeken tilos lehet tavakban és folyókban úszni.
