Az NSZFH körüli távozási hullám azért súlyos probléma, mert a hivatal a szakképzés legfontosabb állami háttérintézménye. Az ország jövője szempontjából pedig kulcskérdés a szakképzés minősége, hiszen már most is több területről hiányzik a megfelelő szakmai tudású munkaerő. Ráadásul a kormányzati kommunikációnak is állandó eleme annak hangsúlyozása, mennyire fontos a szakképzés. Így ennek fényében érthetetlen, hogy miért Kanzsalics Esztert nevezték ki főigazgatónak, amikor életrajza szerint nem oktatási, hanem igazgatásszervezési, főiskolai közgazdászi, illetve jogi végzettsége van. Korábbi munkahelyei között sem szerepel a szakképzéshez vagy felnőttképzéshez köthető érdemi tapasztalat. Az oktatás területéhez akkor került a legközelebb, mikor a Nemzeti Közigazgatási Intézetnél dolgozott oktatóként, illetve vizsgáztatóként. Ám ezen felül korábbi munkahelyei alapján – például adóellenőr, községi körjegyző, jogtanácsos vagy az NGM stratégiai főosztályának vezetője – nem egyértelmű, hogy milyen tapasztalat jogosítja fel az NSZFH vezetésére. Mint korábban írtuk, hasonló a helyzet Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárral, akinek az irányítása alá tartozó kiemelt szakmai területek között szerepel a szakképzés és felnőttképzés.
Lapunk az NGM-et többször is kereste. Egyebek közt azt kérdeztük, nem tartják-e aggályosnak, hogy a Zalai Hírlap Online 2008-as beszámolója szerint Kanzsalics Esztert elmarasztalták magánokirat-hamisítás vétségében, és pénzbüntetéssel sújtották. Nem cáfolta a minisztérium, hogy a főigazgatónak volt ilyen ügye, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a kinevezéséhez bekért erkölcsi bizonyítványa szerint büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás alatt. Azt sem tudtuk meg, hogy a főigazgatóhoz hasonlóan nagykanizsai kötődésű Cseresnyés Péter volt-e, aki őt javasolta a pozícióra. Arról is hiába érdeklődtünk, hogy az NGM mennyire elégedett a főigazgató munkájával.
