Elsőként álljon itt a penész, ami legtöbbünk számára nem éppen kellemes képzeteket szül, ám a tudósok igen fontos organizmusként tartják számon. Az antibiotikumként széles körben elterjedt penicillin is egy penészgombából származik, a kenyéren megjelenő penész pedig ma abban segíti a tudósokat, hogy rájöjjenek, egyes fajok hogyan keletkeznek és alkalmazkodnak a környezethez. És mivel ez a penész 24 órás ciklusban termel spórákat, abban is segíti a szakembereket, hogy beazonosítsák az alvást, ébrenlétet és egyéb életritmusokat szabályozó összetevőket.
Másodikként említsük meg az ürüléket, amire szintén nem szívesen gondolunk, holott a széklet vizsgálatával a tudósok sok mindent megtudhatnak a bennünk található baktériumok természetéről. Egy vizsgálat során például arra a megfigyelésre jutottak, hogy minden egyén saját baktériumokkal rendelkezik, ám a családtagok között sok hasonlóság mutatkozik. Ez a felfedezés segíthet kideríteni, hogyan befolyásolják a mikróbák az élettani folyamatainkat, és miként lehet ezeket úgy manipulálni, hogy előnyünkre válljanak.
Harmadikként vegyük a nitrogén-monoxid nevű mérgező szennyezőanyagot, melyet főleg az autók kipufogógázából lélegzünk be, ám igen hasznos a szív- és érrendszerünkre, az agyfunkciónkra, illetve az immunrendszerünkre nézve is. Tágítja az artériákat, aktiválja az idegsejteket és növeli a fehérvérsejtek számát, melyek segítenek kiirtani a baktériumokat és élősködőket. (Sajnos a kipufogógázban más anyagok is vannak, amelyek viszont kifejezetten károsak).
Negyedik meglepően hasznos anyagként a hidrogén-szulfidot sorolhatjuk fel, amelyről legtöbbünknek a csatornák és szennyvizek bűze jut eszünkbe, pedig testünk egyes sejtjei is termelnek kis mennyiségben ebből a gázból, méghozzá olyankor, amikor valami hiba történik a proteintermelésben. A bűzös gáz segíti a sejteket a proteintermelés lassításában, vagy szükség esetén a teljes leállításban. A hidrogén-szulfid az Alzheimer- és Parkinson-kór jobb megértésében is segítheti a tudósokat.
Ha eddig nem lepődtünk meg eléggé, ötödikként álljon itt a patkányméreg. A warfarin, mely az egyik leggyakrabban felírt orvosság világszerte, egy olyan édes lóheréből származik, mely az 1920-as években számos szarvasmarha rejtélyes elvérzését okozta. A tudósoknak később sikerült beazonosítaniuk a kivonatot, melyet először patkányméreg gyártására, majd egy új orvosság kifejlesztésére használtak fel. Ma évente több millió embernek írnak fel warfarint világszerte a veszélyes vérrögök kialakulásának megelőzésére, amelyek akár szívrohamot, stroke-ot vagy azonnali halált is okozhatnak.
origo.hu
Rendkívüli bejelentés érkezett a hazai üzemanyagárakról
