Rámutattak: a bíróság a jogszabály értelmében akkor rendelheti el ideiglenes intézkedéssel az arra irányuló kérelem teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel okozott előnyöket. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
A Mahir keresete alapján a céget fenyegető kár a hirdetőoszlopok bontás során bekövetkező sérülésében áll, ugyanakkor a bíróság szerint a cég a kár mértékéről, a javíthatóságról, a javítás várható összegéről nem rögzített tényeket, a károk bekövetkeztét a kérelemhez csatolt műszaki leírás tartalma pedig nem támasztja alá és nem is valószínűsíti. Az oszlopok állagsérelméből eredő kárt a törvényszék szerint a Mahir így nem valószínűsítette, és olyan tényt sem közölt, hogy az oszlopok elbontás utáni elszállításával érné kár úgy, hogy elveszítené a rendelkezési jogot felettük. A felperes az őt közvetlenül fenyegető kárról mást nem közölt.
A törvényszék közleménye arra is kitér, hogy a különös méltánylást érdemlő jogvédelem fennállásáról sem közölt konkrét tényeket a cég, így ezt a hivatkozást a bíróság érdemben nem tudta vizsgálni.
Megalapozottnak találta viszont a bíróság azt a hivatkozást, hogy a kereseti kérelemre tekintettel helye lehet ideiglenes intézkedés elrendelésének a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében, a jogvita részét képezi ugyanis a hirdetőoszlopok elbontására való jogosultság, valamint az ezzel történő károkozó magatartás is. Megjegyezték ugyanakkor, hogy ideiglenes intézkedésnek csak akkor lehet helye, ha a vele okozott hátrány nem haladja meg az azzal elérhető előnyöket.
A Mahir viszont sem az ideiglenes intézkedéssel elérhető előnyök, sem pedig az alperest érő hátrányok tekintetében nem közölt tényeket, ezért azt valószínűsíteni sem tudta – közölte a törvényszék.
