A nem jogerős végzés előzménye, hogy a peres felek 2006. szeptember 28-án szerződést kötöttek utcabútorok telepítésére, üzemeltetésére és reklámcélú hasznosítására, ám ezt az önkormányzat tavaly októberben felmondta. A cég novemberben keresetet nyújtott be az önkormányzat ellen a felmondó jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítására, és kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy továbbra is fennáll a szerződés szerinti közterület-használati jogosultsága.
Ezzel egyidejűleg a kft. ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is előterjesztett, egyebek mellett azt kérve, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a szerződés alapján kihelyezett utcabútorok bontásától, valamint kötelezze arra, hogy változatlanul biztosítsa a szerződés szerinti használati jogosultságát. Ezt a kérelmet a törvényszék – mint csütörtökön közölte – még tavaly december 14-én elutasította, a kérelmet ugyanis megalapozatlannak találta.
A Mahir január 4-én újabb keresetet nyújtott be, amelyben többek között azt kérte, hogy a felek között érvénytelenség megállapítása iránt már folyamatban lévő per jogerős befejezéséig tiltsa el a bíróság az önkormányzatot attól, hogy a cég közterületi hirdetőoszlopait elbontsa, illetve elbontassa. Abban az esetben, ha ezt elutasítanák, másodlagosan azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az önkormányzatot mintegy 580 millió forint biztosíték adására.
Kérelmével egyidejűleg a Mahir ebben a perben is ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet terjesztett elő a kereseti kérelem teljesítésére, „tekintettel arra, hogy az a felperest közvetlenül fenyegető kár elhárítása és a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, továbbá felperes különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges”.
A Fővárosi Törvényszék pénteki közleményében az áll, hogy a bíróság hivatalos tudomása szerint január 2-án az önkormányzat megkezdte a hirdetőoszlopok elbontását, ezért a bíróság január 5-ei végzésével a felek meghallgatása nélkül határozott az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelemről, amelyet végül megalapozatlannak talált, ezért elutasított.
Rámutattak: a bíróság a jogszabály értelmében akkor rendelheti el ideiglenes intézkedéssel az arra irányuló kérelem teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel okozott előnyöket. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
A Mahir keresete alapján a céget fenyegető kár a hirdetőoszlopok bontás során bekövetkező sérülésében áll, ugyanakkor a bíróság szerint a cég a kár mértékéről, a javíthatóságról, a javítás várható összegéről nem rögzített tényeket, a károk bekövetkeztét a kérelemhez csatolt műszaki leírás tartalma pedig nem támasztja alá és nem is valószínűsíti. Az oszlopok állagsérelméből eredő kárt a törvényszék szerint a Mahir így nem valószínűsítette, és olyan tényt sem közölt, hogy az oszlopok elbontás utáni elszállításával érné kár úgy, hogy elveszítené a rendelkezési jogot felettük. A felperes az őt közvetlenül fenyegető kárról mást nem közölt.
A törvényszék közleménye arra is kitér, hogy a különös méltánylást érdemlő jogvédelem fennállásáról sem közölt konkrét tényeket a cég, így ezt a hivatkozást a bíróság érdemben nem tudta vizsgálni.
Megalapozottnak találta viszont a bíróság azt a hivatkozást, hogy a kereseti kérelemre tekintettel helye lehet ideiglenes intézkedés elrendelésének a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében, a jogvita részét képezi ugyanis a hirdetőoszlopok elbontására való jogosultság, valamint az ezzel történő károkozó magatartás is. Megjegyezték ugyanakkor, hogy ideiglenes intézkedésnek csak akkor lehet helye, ha a vele okozott hátrány nem haladja meg az azzal elérhető előnyöket.
A Mahir viszont sem az ideiglenes intézkedéssel elérhető előnyök, sem pedig az alperest érő hátrányok tekintetében nem közölt tényeket, ezért azt valószínűsíteni sem tudta – közölte a törvényszék.
A végzés nem jogerős, a felek közötti jogvitát pedig érdemben a peres eljárás során bírálja el a Fővárosi Törvényszék.
A Mahir hirdetőoszlopainak elszállítása múlt hétvégén kezdődött meg. A cég válaszul úgy döntött, hogy biztonsági őröket állíttat az oszlopokhoz. Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok vasárnap az MTI-nek azt mondta: a Fővárosi Önkormányzat a rendőrség segítségét kéri, mert a cég akadályozza a bontást.
Az Mno.hu megkereste Magyar Györgyöt a Mahir Cityposter Kft. jogi képviselőjét, hogy megtudja, a cég milyen további jogi lépéseket tesz, őt azonban mind ez idáig nem sikerült elérnünk.
A bíróság – mint azt már említettük – január 5-ei végzésével a felek meghallgatása nélkül határozott az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelemről. Magyar György, a Mahir Cityposter Kft. jogi képviselője azonban az Mno.hu-nak elmondta: noha az 5-i végzésig valóban nem bizonyították a Mahirt ért károkat, azóta jól dokumentálták az oszlopbontásokkal járó anyagi terheket, amit be is fognak majd mutatni január 11-én, a felmondás érvénytelenítése iránt indított per első tárgyalásán. „Mivel nem lehetett látni, hogy a Főváros egyből szilveszter után elkezdi bontani az oszlopokat, nem volt lehetőség kellőképpen kimunkálni a cég által elszenvedett károkat” – mondta el Magyar György. A jogász bizakodó, szerinte a dokumentációt – amit most már van lehetőségük összeállítani – látva a bíróság helyt fog adni az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelemnek, hogy „ezt az utcai háborút ne folytathassák”.
Magyar György emlékeztetett rá: az általa januárban előterjesztett új kereseti kérelemről – ami arra kéri a bíróságot, hogy tiltsa el a károkozót, vagyis a Fővárost a károkozó magatartástól, és kötelezze 600 millió forintos kártérítésre – még nincs döntés, arról március 1-én tárgyalnak.
Emellett rendőrséghez és ügyészséghez is fordulnak önbíráskodás, hivatali visszaélés és rongálás miatt is, valamint birtokháborítás és kártérítés miatt hazai és nemzetközi bírósági eljárások is kezdődnek.
