Vörös István ügyész perbeszédében azt mondta, hogy az ügyben – kijelölés alapján – első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék ítélete megalapozatlanság miatt több vádpont és vádlott esetében is alkalmatlan az érdemi felülbírálatra.
Az ügy első- és másodrendű vádlottja 2008–2009-ben a Budapesti Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályán teljesített szolgálatot. Az elsőfokú ítélet szerint a két férfi szoros kapcsolatot alakított ki építési és szállítási vállalkozókkal, közlekedésrendészeti feladatokat ellátó rendőrökkel és a velük együtt járőröző közterület-felügyelőkkel. A két rendőr az összeköttetéseit haszonszerzési forrásnak tekintette, pénz ellenében „elsimították” a vállalkozások különféle szabálytalanságait. A szabálysértések között volt engedély nélküli behajtás, a gépjárművek rossz műszaki állapota, lejárt forgalmi engedély, közlekedési szabálytalanság.
Akadt olyan eset is, amikor hétvégi kamionstop idején egy tehergépkocsit kísértek el a fővárostól a magyar–román határig, hogy így előzzék meg a rendőri intézkedést. Az érintett gazdasági társaságok gépkocsivezetői között elterjedt a két rendőr elérhetősége. Úgy ismerték őket, mint akiket probléma esetén hívni lehet, mert megoldják, hogy egy-egy intézkedésnek ne legyen hátrányos következménye.
A törvényszék ötven vádpontban látta bizonyítottnak valamelyik vádlott bűnösségét, a többi között telefonlehallgatások alapján.
A 66 vádlott harmada volt rendőr vagy közterület-felügyelő, a többiek a szabálytalanságok elsimításáért fizettek. Első fokon 47 vádlottat ítéltek el, 19-et bizonyítottság hiányában felmentettek. Az elsőrendű vádlott hét év, a másodrendű öt év börtönt kapott. A többi vádlottra letöltendő vagy felfüggesztett szabadságvesztést, illetve pénzbüntetést szabott ki a törvényszék.
Az ügyész számos vádlott és vádpont esetében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, mivel a bíróság szerinte indokolatlanul zárt ki a bizonyítékok közül több, a titkos információgyűjtés során szerzett adatot. Hozzátette: emiatt több vádpontban is törvénysértő módon született felmentő ítélet. Hangsúlyozta, hogy a telefonlehallgatások az eljárási szabályoknak megfelelően zajlott.
