Feljelentést tettek az összedőlt szélmalom miatt

A mezőgazdasági hivatal szerint van valami furcsa abban, hogy öt éven belül megsemmisült.

A közlés szerint Gyuricza Csaba, az MVH elnöke aggályosnak tartja, hogy a több tíz millió forintos pályázati forrásból megvalósult beruházás öt éven belül megsemmisült.

Mint írták, a vagyonkezelő Nimfea Természetvédelmi Egyesület (Nimfea) a szélmalom belső felújítására és molnárház építésére nyert el támogatást az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból.

A projekt befejezését követően 2011-ben 15 894 747 forint támogatást folyósítottak a két projektelemre – közölték, hozzátéve: a malom külső felújítására nem érkezett pályázat az MVH-hoz.

Pontos válasz nem adható arra a kérdésre, hogy lehetőség van-e pályázni a túrkevei malom emlékének megőrzésére, turisztikai célú egyéb hasznosítására – írták a közleményben, tekintettel arra, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében a helyi akciócsoportoknál még folyamatban van a helyi fejlesztési stratégia elkészítése, amelyben meghatározzák a támogatási célokat. A tájékoztatás szerint a Vidékfejlesztési Program más intézkedései keretében nem látnak lehetőséget támogatásra, különös tekintettel arra, hogy az építmény megsemmisült, így külső felújításra irányuló beruházási támogatás igénylése már nem lehetséges.

Sallai R. Benedek LMP-s parlamenti képviselő, aki a támogatások felvételének időszakában és jelenleg is a Nimfea Természetvédelmi Egyesület vezetője, az MTI-nek elmondta: bűncselekmény nem történt, épp az MVH ellenőrizte a kifizetést és a végrehajtást.

Kizárólag a malom belső rekonstrukciójára – ami meg is történt – nyertek pályázati forrást, a külső homlokzati felújításra nem. Utóbbira vonatkozó pályázat az MVH-hoz azért nem érkezett, mert azt nem a hivatalhoz, hanem az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez nyújtották be turisztikai célú pályázatban – közölte. Megjegyezte: a kormányváltást követően nem is lehetett a több mint ötezer lakosú településeknek turisztikai célú EMVA-támogatást igényelni, igénybe venni.

A felújításról szólva elmondta, hogy egy malom rekonstrukciója azért is különleges, mert egyedi szerkezete miatt csak belülről kifelé lehet haladni vele.

Kitért arra, hogy mivel mindig a malom megőrzése volt az egyesület célja, 2010-ben saját forrásból rakattak tetőt a malomra. Szólt arról, hogy a túrkevei malmokkal kapcsolatos minden összegyűjtött tárgyi emlék az összedőlt építményben volt, remélik, sikerül megmenteni néhányat. Barna Tamás, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársa elmondta: a malom épületének összedőléséről értesítették az MVH-t, ahonnan azt a választ kapták, hogy ezenkívül más tájékoztatási kötelezettségük nincs, mivel az ötéves fenntartási időszak lejárt.

Vida Tamás, Túrkeve polgármestere (Fidesz–KDNP) cáfolta azt a településen elterjedt szóbeszédet, amely szerint az önkormányzat feladata lett volna megakadályozni az utolsó túrkevei szélmalom összedőlését. Mint mondta, a malom az egyesület, illetve a város közös tulajdona kétharmad-egyharmad arányban, a vagyonkezelést az egyesület végzi a 2011-ben kelt és 2012-ben módosított vagyonkezelői szerződés szerint. Ebből következően az elmúlt években a városnak tennivalója a malom környékén nem volt ilyen tekintetben.

Megjegyezte: a képviselő-testület ettől függetlenül foglalkozik a malom sorsával, ezért május 18-ára összehívtak egy megbeszélést, ahol egy szakmai jellegű, a tulajdonosok érdekeit figyelembe vevő egyeztetést szeretnének indítani, a megbeszélésre meghívták Sallai R. Benedeket is. Az egyeztetésen szó lesz többek között arról, hogy miként tudják megőrizni az utolsó, illetve a korábbi szélmalmok emlékét, mivel a kedden összedőlt malom eredeti állapotában biztosan nem állítható helyre. Kiemelte: fontos, hogy jelenleg is gondoskodni kell az összedőlt malom területének őrzéséről, a vagyonvédelemről, a baleset-megelőzésről, amely a vagyonkezelési szerződés szerint az egyesület feladata.

Barna Tamás, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársa elmondta: a szakértői véleményekre várnak, hogy kiderüljön, mi okozhatta az egyesület és a túrkevei önkormányzat közös tulajdonában levő épület összeomlását.

Az egyesület nem adta fel a reményt, hogy emléket állítson az utolsó túrkevei szélmalomnak, jelenleg keresik ehhez a forrásokat. A tervek között szerepel egy kisebb szélmalom építése is az összedőlt darabjainak felhasználásával, hogy a területen levő molnárházzal együtt turisztikai célú hasznosításra nyíljon lehetőség. Barna Tamás felidézte, hogy az egyesület 2005-ben vette vagyonkezelésbe az akkor már nagyon rossz állapotban levő, tizenöt-húsz éve elhagyatott, tető nélküli, belülről rothadásnak indult épületet. A malomban az ötvenes évekig őröltek gabonát, ezt követően folyamatosan pusztult az épület, 1987-ben már életveszélyesnek nyilvánították.

A malom megmentése érdekében benyújtott sikeres pályázatoknak köszönhetően a belső felújítás megtörtént, ám a külső palást felújítását célzó pályázaton nem nyertek.

Emlékeztetett arra, hogy tavaly hasonlóképpen omlott össze Kunszentmártonban egy szélmalom. Az örökségvédelmi hivatal munkatársai arra készülnek, hogy alaposan átvizsgálják a megyében még meglévő összes ilyen épületet.