18 évet kapott az idős nőt villamos alá lökő férfi

A gyilkosság 2014-ben történt a Margit hídnál.

Az ítélőtábla helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék tavaly októberi elsőfokú ítéletét, amelyben szándékos emberölés, rongálás és garázdaság miatt szabtak ki a férfira 18 év fegyházbüntetést, és kizárták a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.

Az elsőfokú bíróság megállapította: az elkövetéskor 41 éves férfi 2014. augusztus 1-jén rúgta hátba a 74 éves, csomagokat cipelő idős nőt a 4-6-os villamos megállójában a Margit híd budai hídfőjénél. A nő a sínekre esett, és elgázolta az érkező villamos. A férfi el akart menekülni a helyszínről, de a járókelők visszatartották.

Az ügyészség az elsőfokú döntés ellen súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

A Fellebbviteli Főügyészség képviselője a csütörtöki másodfokú tárgyaláson azt mondta, azért kéri az ítélet súlyosítását, mert a kiszabott büntetés nem áll arányban a vádlott által elkövetettek súlyával. Felidézte: a férfi nem sokkal korábban szabadult feltételesen, és sorozatban követte el a rongálásokat és a garázdaságokat, és minimális esély van arra, hogy olyan magatartást tanúsítson a későbbiekben, amilyen a társadalommal összefér.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a férfi az elmeszakértő szerint beszámítható volt a bűncselekmény elkövetésekor.

A vádlott ügyvédje szerint ugyanakkor a férfi tudatzavaros, és személyiségzavarban szenved, nem ura a cselekedeteinek, és beszűkül a tudata, ha alkoholt iszik. Emlékeztetett: a vádlott az eljárás során elismerte, bántani akarta a nőt, mert az befurakodott elé, de nem állt szándékában, hogy a halálát okozza, sőt amikor az adrenalintól kijózanodott, maga próbált meg segíteni a villamos alá került sértettnek.

Az ügyvéd közölte: a tanúk arról beszéltek, hogy a vádlott mozgása „tört volt”, és kivárta, amíg megérkezik a villamos, de a jogi képviselő szerint ezt nem szándékosság okozta, hanem az elfogyasztott, jelentős mennyiségű alkohol.

Az ügyvéd szerint hibás az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy a vádlott tudatában volt annak, emberölést követ el, és a bíróságnak halált okozó testi sértésben kellene megállapítania a férfi bűnösségét.

A vádlott – aki az eljárás során beismerte, hogy szándékosan megrúgta a sértettet, de azt már tagadta, hogy látta volna a villamos érkezését, és azért rúgta meg a nőt, hogy a villamos alá kerüljön – az utolsó szó jogán arról beszélt, a tanúk sem egységesek abban, vajon látta, láthatta-e a közeledő villamost, állítása szerint ő nem látta.

A vádlott kitért arra is, hogy az elkövetéskori állapota „nem szokványos részegség volt”, mert korábban egy napig röviditalt és energiaitalt fogyasztott. Arról is beszélt, álmában nem gondolta volna, hogy ilyen következményekkel jár az alkoholfogyasztás.

A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezések ellenére – kisebb módosításokkal – helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A táblabíróság szerint a Fővárosi Törvényszék helyesen állapította meg a tényállást, a vádlott ölési szándékát, és ezért helyesen minősítette a történteket szándékos emberölésnek.

Az ítélőtábla szerint a törvényszék helyesen állapította meg azt is, hogy a vádlott többszörös visszaesőnek számít, és a büntetés kiszabásánál a vádlott társadalomra veszélyességét is, ezért nem változtatott sem a minősítésen, sem a büntetés nagyságán.

A bíróságnak azonban ki kellett egészítenie az ítéletet annyiban, hogy a férfit garázdaság és magánlaksértés miatt az elsőfokú ítélet meghozatala óta jogerősen elítélték, ez pedig befolyásolta az előzetes letartóztatásban töltött idő beszámítását.