A bíró elmondta, hogy a fagyálló akkor válik veszélyessé, amikor a szervezet elkezdi lebontani. Például az alkohol késlelteti, semlegesíti a hatását, a gyors orvosi beavatkozás pedig életet menthet. A sértett környezete azonban nem tudta, hogy mitől van a rosszullét, azt hitték, a férfi csupán részeg, mire pedig orvost hívtak hozzá, már nem lehetett segíteni rajta.
A bíró ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az esetet nem lehet megelőző jogos védelmi helyzetnek tekinteni, mert a vagyontárgyak védelmére nem szabad halálos eszközt alkalmazni.
Olyan bűncselekmény történt, amelynek helyes minősítése halált okozó testi sértés, ahol a szándék legfeljebb az életveszély okozására terjedt ki, és ennek a büntetési tétele 2–8 év szabadságvesztés – jelezte a bíró. Az enyhítő körülmények – például a sértetti közrehatás, a büntetlen előélet – miatt, az enyhítő szakasz alkalmazásával ugyanakkor csupán másfél év, három évre felfüggesztett börtönt szabott ki a tábla, és a vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítésben is részesítette.
Az ítélethirdetés végén a tárgyalóteremben az elhunyt sértett apja ütésre emelt kézzel kiabált az elítélt férfivel, ismételgette, hogy nem bántja, de tudja, hol lakik, majd a kamerák felé azt ordította: „Igyanak fagyállót!” Egy másik, szintén a sértetti körhöz tartozó asszony az elítélthez fordulva elkeseredetten annyit mondott: „nem kellett volna meghalnia”. Mire az elítélt azt ismételgette: „bocsánatot kérek”.
A bíróság folyosóján az elítélt férfi azt mondta: fél, de anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy elköltözzön lakóhelyéről. Hozzátette: személyesen nem kért bocsánatot az áldozat családjától, mert az csak trágárságba torkollott volna. A történtek óta lelkiismeret-furdalása van; rossz, hogy meghalt valaki, de ha nem törnek be, mindez nem történt volna meg. Utólag úgy gondolja, hogy nem volt jogos, amit tett, de akkor teljesen tehetetlennek érezte magát – fogalmazott.
