Továbbra is tagad Tarsoly Csaba

Úgy véli, ő és társai egy koncepciós per főszereplői.

Elmondta azt is, hogy 2015 márciusában még rendelkezésre állt az összes ügyfélvagyon 100 százaléka, több mint 100 milliárd forint értékben, hiány nélkül. Mint mondta, a Quaestor még „halálában is hasznot termelt” ügyfeleinek, 2015. március 9-én, a Buda-Cash-botrány kirobbanása után is több mint 6 milliárd forint volt a likviditás, amely kellő fedezetet nyújtott az összes jogszerű követelés kielégítésére. Közölte: a helyzet a Hungária Értékpapír csődjével vált kezelhetetlenné, mert ekkor az ügyfelek a le nem járt esedékességű Quaestor-értékpapírjaikat is készpénzesíteni akarták. Kijelentette, nem igaz, hogy a Quaestor leányvállalata, a Quaestor Financial Hrurira fiktív kötvényeket bocsátott ki. A kötvényprogram 2007 óta tartott, minden évben a felügyeleti szerv engedélye és a vonatkozó törvény alapján bocsátott ki kötvényeket, összesen mintegy 210 milliárd forint értékben, míg a keret 440 milliárd forint volt.

Elmondta azt is, hogy 2015. március 6. és 8. között munkatársaival kidolgoztak egy reorganizációs tervet, amelyet felterjesztettek a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, és amelyet a minisztérium „egyik legfelsőbb vezetője” megvalósíthatónak vélt. Azonban ezt a folyamatot megállította a Quaestor vezetőinek letartóztatása, pedig „kár és egyetlen állami forint nélkül” megoldást jelentett volna – mondta.

A következő tárgyalás október 18-án, kedden lesz, ekkor Tarsoly Csaba nyomozás során tett vallomásaira kerül sor. A másod- és harmadrendű vádlottakat, Tarsoly Csaba feleségét és Májer Zsoltot október 20-án hallgatják ki, a többi vádlott kihallgatása október 25-én és 27-én lesz – ismertette a bíró.

A tavaly márciusban kipattant ügyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. A bűnszervezetet irányító Tarsoly Csabát 753 rendbeli cselekménnyel vádolják, ezek alapján 5-től 25 évig terjedő fegyház szabható ki.