Továbbra is tagad Tarsoly Csaba

Úgy véli, ő és társai egy koncepciós per főszereplői.

A bizonyítási szakasszal folytatódott a júliusban indult büntetőper, az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére, a Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli. Az összes vádbeli cselekmény elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint 30 ezer sértettje van.

Tarsoly Csaba szerint ő és társai egy koncepciós per főszereplői, az eljárás nem a törvények szerint zajlik, annak nem az igazság kiderítése a célja, hanem bűnösök kreálása. Úgy vélte, azért folyik a „befeketítésük”, hogy ne kelljen kárpótolni az ügyfeleket az állam mulasztásai miatt.

Tarsoly Csaba egyórás vallomásában többször hangsúlyozta, hogy sem ő, sem a védője nem tudott felkészülni egy tárgyalásra sem, annak ellenére, hogy ez törvényben biztosított joga lett volna. Mint mondta, soha nem kapták meg teljes egészében és határidőre az iratokat, az ügyészség által összeállított dokumentumokat tartalmazó merevlemezt a mintegy 4 terabájtnyi adattal csak augusztus 11-én kapta meg, azonban fogvatartottként csak napi 4-5 órája van a tanulmányozásukra, elégtelen körülmények mellett.

Tarsoly Csaba ügyvédje kifogásolta, hogy használhatatlan volt a merevlemez, amit a törvényszéktől kaptak, azon túl, hogy „fizikai képtelenség” az anyagot feldolgozni. Úgy vélte, elvárható a „fegyveregyenlőség elve”, hogy a védelemnek is ugyanazok az eszközök álljanak rendelkezésére, mint az ügyészségnek. Ezt a bíróság is megerősítette.

Májer Zsolt, az ügy harmadrendű vádlottja elmondta: a merevlemezre a cégcsoport adatainak csak töredéke került, a valós adatmennyiség ennél sokkal több, akár 5000 terabájt is lehet.

Tarsoly Csaba hangsúlyozta, hogy a vádiratban foglaltak, különösen a bűnszervezetben elkövetett csalás vádja érthetetlen, nem felel meg a valóságnak. Kiemelte az ötödik vádpontot, amely szerint több mint egymilliárd forint elsikkasztásával gyanúsítják. Beszámolója szerint kérte, hogy küldjék meg az ezt bizonyító elszámolási pénztárbizonylatokat, azonban ezeket nem kapta meg, csak 3-4 „hevenyészett” excel táblázatot kapott, hiányos adatokkal.

Elmondta azt is, hogy 2015 márciusában még rendelkezésre állt az összes ügyfélvagyon 100 százaléka, több mint 100 milliárd forint értékben, hiány nélkül. Mint mondta, a Quaestor még „halálában is hasznot termelt” ügyfeleinek, 2015. március 9-én, a Buda-Cash-botrány kirobbanása után is több mint 6 milliárd forint volt a likviditás, amely kellő fedezetet nyújtott az összes jogszerű követelés kielégítésére. Közölte: a helyzet a Hungária Értékpapír csődjével vált kezelhetetlenné, mert ekkor az ügyfelek a le nem járt esedékességű Quaestor-értékpapírjaikat is készpénzesíteni akarták. Kijelentette, nem igaz, hogy a Quaestor leányvállalata, a Quaestor Financial Hrurira fiktív kötvényeket bocsátott ki. A kötvényprogram 2007 óta tartott, minden évben a felügyeleti szerv engedélye és a vonatkozó törvény alapján bocsátott ki kötvényeket, összesen mintegy 210 milliárd forint értékben, míg a keret 440 milliárd forint volt.

Elmondta azt is, hogy 2015. március 6. és 8. között munkatársaival kidolgoztak egy reorganizációs tervet, amelyet felterjesztettek a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, és amelyet a minisztérium „egyik legfelsőbb vezetője” megvalósíthatónak vélt. Azonban ezt a folyamatot megállította a Quaestor vezetőinek letartóztatása, pedig „kár és egyetlen állami forint nélkül” megoldást jelentett volna – mondta.

A következő tárgyalás október 18-án, kedden lesz, ekkor Tarsoly Csaba nyomozás során tett vallomásaira kerül sor. A másod- és harmadrendű vádlottakat, Tarsoly Csaba feleségét és Májer Zsoltot október 20-án hallgatják ki, a többi vádlott kihallgatása október 25-én és 27-én lesz – ismertette a bíró.

A tavaly márciusban kipattant ügyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. A bűnszervezetet irányító Tarsoly Csabát 753 rendbeli cselekménnyel vádolják, ezek alapján 5-től 25 évig terjedő fegyház szabható ki.