Hatályon kívül helyezték a volt barátnője elleni lúgos támadással vádolt volt kórházigazgató, Bene Krisztián büntetőperében született előző ítéletet, a másodfokú eljárást meg kell ismételni – döntött kedden a Kúria Kónya István vezette tanácsa, amely úgy találta, a végkövetkeztetéshez a bizonyítási eljárás hiányos volt.
Indoklásában kiemelte, hogy a bíróságok elmulasztották a sértett és a vádlott, a vádlott és a tanúk, valamint a tanúk egymással való szembesítését. A tanúkkal kapcsolatban több más fontos eljárási cselekmény is elmaradt, így néhány önellentmondást nem sikerült tisztázni – hangzott el. A friss végzés előírja a táblabíróságnak, milyen eljárási cselekményeket kell pótolniuk. A döntést ismertető tanácsvezető hozzátette, ezeket a feladatokat a Kúria utólag, harmadfokon nem végezhette el.
Nem kell az egész eljárást, az egész bizonyítást megismételni
– hangsúlyozta Kónya.
Az ülés után a sértett, Renner Erika ügyvédje úgy fogalmazott, jórészt egyetért a Kúria érveivel. Gál András kifejtette, ez egy nagy jelentőségű ügy, amelyre később is sokan fognak hivatkozni, így valóban fontos lehet, hogy még precízebb alapokon mondja ki a bíróság Bene Krisztián bűnösségét.
A másodfokon megállapított tényállás szerint Bene a vádbeli napon bement a munkahelyére, majd onnan átment a közelben lakó nőhöz, aki korábban már szakított vele, de ezt a volt szerető nem tudta elfogadni. A lakás bejárati ajtaja előtt várt, míg áldozata munkába indulva kilép. Ekkor – maszkban – megragadta a sértettet, a lakásba visszalökte, és a combjába szúrt injekcióval elaltatta, hogy aztán altestét lemeztelenítve maró anyaggal öntse le. A sérültet a kutya pokrócába csavarta, magához vett néhány elektronikai eszközt és okiratokat, majd a lakást maga mögött bezárva távozott.
Az áldozat olyan sérüléseket szenvedett, hogy soha nem élhet már normális nemi életet – derült ki később. A másodfokú ítélet szerint a támadó célja éppen ez volt.
Az eleve hátborzongató bűneset különösen akkor vált széles körű közfelháborodás tárgyává, mikor az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék mindössze négy év szabadságvesztéssel sújtotta az elkövetőt – maradandó fogyatékosságot okozó testi sértésért –, illetve amikor kiderült, hogy az ügyészség még nyomozati szakban egyszer már megkísérelte megszüntetni az eljárást.
Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla már jóval szigorúbb volt, kilenc évet mért Benére, megállapítva, hogy életveszélybe sodorta a sértettet. Ugyanakkor a kapcsolódó cselekmények – a magánlaksértés és a színlelt rablás – tekintetében oly mértékben változtatott jogi minősítésen a táblabíróság, hogy a büntetőeljárás szabályai értelmében biztosítani kellett a vádlott számára a jogorvoslat, tehát a harmadfokú eljárás lehetőségét. Mind a védelem, mind a vád fellebbezett, így került az ügy a Kúria elé.
A táblabírósági döntés után Bene taktikát váltott; az addig rejtőzködő férfi nevét és arcát vállalva több médiumnak – így lapunknak is – interjút adott. Ezekben ártatlanságát hangoztatta, és azt, hogy ő maga is áldozat – a téves büntetőeljárás áldozata. Mint arra akkor is rávilágítottunk, verziója több ponton sántított, nem tudott vagy nem akart magyarázatot adni több, a bűnösségét alátámasztó körülményre, miközben érvelésének egyik alappillére annak a fecskendőnek a bizonyítékként való megkérdőjelezése volt, amit a az ítélőtábla nem is vett figyelembe a bűnösség megállapításánál.
A sértett és jogi képviselője már az eljárás korábbi szakaszaiban is élesen bírálatokat fogalmazott meg a védekezés tisztességességét érintően. Különösen azt az álláspontot nehezményezték, miszerint Bene ügyvédje elképzelhetőnek tartotta, Renner Erikát egy ismeretlen támadó elkábította és kirabolta, a bódult sértett pedig már önmagának okozta nemi tájékon az égési sebeket. Ezt a megközelítést az orvos szakértői vélemények cáfolták, rögzítve, a szövet égésszerű roncsolódását lúg okozta.
Néhány nappal a keddi ítélethirdetés előtt ismét sikerült borzolni a közvélemény kedélyeit. Az Index számolt be róla, hogy Bene védője előállt egy anonimizált levéllel, amit állítólag egy jogerős szabadságvesztését töltő elítélt írt, és amelyben ez a titokzatos bűnöző azt állítja, Renner Erika jelenlegi élettársa korábban megpróbálta felbérelni őt a lúgos támadás kivitelezésére. A levélnek annál is inkább nehéz hitelt adni, mert Renner hónapokkal az után ismerte meg mostani párját, hogy a levélíró börtönbe került, illetve az elbeszélés szerint a férfi olyan dolgokról is beszélt, amiről egy megbízó egy merénylőnek aligha (pl. arról, hogy ő nem elég sármos).
Kónya István bíró némi szarkazmussal megjegyezte, ha ez a levél forgatókönyv lenne, a producer visszadobná, mondván, dolgozni kell még rajta.
Március elején sokakat megdöbbentett, hogy az akkor kihirdetett súlyos ítélete ellenére Benét az ítélőtábla nem helyezte előzetes letartóztatásba, mivel úgy találta, az orvos e nélkül is fegyelmezetten részt vesz az eljárásban. Ezt végül – az ügyészi fellebbezés nyomán – a Kúria korrigálta még azon hónap végén, amennyiben már ideiglenesen is rácsok mögé küldték a terheltet. Bene Krisztián így a keddi végzés kihirdetésére már vezetőszáron, a büntetés-végrehajtás fegyveresei által kísérve érkezett.
Mivel Bene Krisztián továbbra is rácsok mögött marad, számára a hatályon kívül helyező döntés nem mondható kedvezőnek.
Amint azt jogászok gyakran említik, az előzetes letartóztatás körülményei lényegében a fegyházéval azonosak.
###HIRDETES2###
