A csaknem másfél évtizede, 2003-ban kirobbanó brókerbotrány büntetőperében az idén tavasszal született jogerős ítélet, amelyben öt évre ítélték Kulcsár Attilát. Ám a büntetőeljárás során korábban elrendelt kényszerintézkedések – előzetes letartóztatás, házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom – beszámítása miatt Kulcsárnak nyáron már csupán néhány hétre kellett visszamennie a börtönbe.
Kulcsár Attila, a K&H Equities egykori vezető brókere és társai ellen 12 éve, 2005-ben emelt vádat sikkasztás és más cselekmények miatt az ügyészség. Eszerint 1998 és 2003 között a K&H Bank brókercégénél Kulcsár Attila rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkormányzatok pénzét. A vádhatóság szerint az elkövetési érték 23 milliárd, a kár több mint 8 milliárd forint volt.
A Fővárosi Bíróság a 2006-ban indult büntetőperben 2008-ban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében Kulcsár Attila elsőrendű vádlottat sikkasztás és más cselekmények miatt nyolc év börtönre és 230 millió forintnyi vagyonelkobzásra ítélte. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban 2010-ben megalapozatlanság és eljárási hibák miatt új elsőfokú eljárásra kötelezte, amely újabb fél évtizedig tartott. A megismételt elsőfokú eljárásban a Fővárosi Törvényszék hat és fél évre csökkentette Kulcsár szabadságvesztés-büntetését, a vagyonelkobzást helybenhagyta.
A 2015-ben kihirdetett elsőfokú ítélet azonban fellebbezések folytán nem emelkedhetett jogerőre, másodfokon ismét a Fővárosi Ítélőtáblára került, amelynek Debrecenben eljáró tanácsa az idén márciusban kihirdetett jogerős, másodfokú ítéletében jelentősen tovább enyhítette több vádlott büntetését. Kulcsár Attila esetében például öt évre mérsékelte a büntetés időtartamát, így a kényszerintézkedésben töltött időt figyelembe véve alig maradt a szabadságvesztésből.
A tábla márciusi, szóbeli indoklása szerint a büntetések kiszabásánál figyelembe vette az eljárás rendkívüli elhúzódását, továbbá hogy Kulcsár Attila beismerő vallomása nélkül csak nagyon kevés tényállást lehetett volna megállapítani.
