Nem tudok úgy tekinteni a nemzeti együttműködés rendszerére, mint a magyarság végzetére – inkább úgy látom, mint egy utolsó nagy esélyt a magyarok előtt. Orbán Viktor súlyos feladvány elé állította a magyar társadalmat: „Lehet itt modernizálni, lehet eurokonform, liberális demokráciát építeni, lehet nyugatos jogállammá tenni Magyarországot – de akkor a jobb- és baloldal közti polgárháborút elfelejtitek, mert tudomásul kell vennetek, hogy azt én 2010-ben megnyertem. Ha nektek, jobb- és baloldali magyaroknak nem tetszik az a rendszer, amit építek, akkor együttműködtök egymással, és leváltjátok. Ha felülemelkedtek a törzsi gyűlölködéseteken, a kapzsiságotokon, a politikus szociopatáitokon, az egyéni és pártérdekeiteken, ha elzavarjátok a nálam rosszabb képességű háborús uszítóitokat, visszakapjátok az országot, és ha akarjátok, visszafordíthatjátok Nyugat felé. Amíg azonban az a magyar igazság, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene is, amíg képtelenek vagytok egymásnak megbocsátani, és egymással nagyvonalúnak lenni, amíg fontosabb nektek Trianon meg a holokauszt, mint a hazátok jövője, amíg a törzsi sérelmeitekkel mérgezitek a gyermekeiteket, addig maradok, és építek egy olyan Magyarországot, amilyet én elképzelek. Az ország talán nem lesz erős – de én az leszek.” Orbán Viktor feladványának nyilvánvalóan egyetlen megfejtése van, a franciák alkották meg 1936-ban, úgy hívják: népfront.
A nyolcvanhét éves Heller Ágnes megértette a feladványt. Számot vetett múltjával: a rengeteg fájdalommal, amit átélt, és a rengeteg pofonnal, amit kiosztott. Szembenézett saját szekértáborával és azzal, amit saját szekértáborának élén okozott. Talán még bűntudata is volt – mindenesetre felfogta, hogy Orbán Viktor feladványából rá nézve mi következik: a Fideszt csak akkor lehet legyőzni, ha ő itt és most békét köt. Heller Ágnes eldobta az ásót, mellyel oly sok árkot mélyített el a magyar közéletben. Heller Ágnes nyolcvanhét évesen átlépte az árnyékát.
Vona Gábor talán még nem értette meg Orbán Viktor feladványát. Talán csak a hatalom akarása hajtja, talán csak a jobbra húzódó Fidesz szorítja, de ő is békét és együttműködést akar: polgári gúnyát ölt, és egyre több fasisztát szorít ki pártjából. Talán csak hatalmi megfontolásból teszi. Talán azért, mert már ő is megundorodott a rasszista hőbörgéstől, a diskurzus helyett nácizó és kommunistázó Magyarországtól. Ugyanettől a Magyarországtól undorodott meg az LMP és a Momentum Mozgalom tagsága. Ez talán nem sok, de ez az a pont, amelyből kiindulva Orbán Viktor leváltható, a nemzeti együttműködés rendszere megdönthető.