Hogyan védekezzünk a spamek ellen?

Világszerte az elküldött e-mailek 57 százaléka spam, azaz levélszemét, ami hatalmas kárt és bosszúságot okoz.

Az első és legfontosabb tanács, hogy legalább két e-mail címünk legyen. Az egyiket szigorúan magán-, esetleg üzleti célra használjuk, és ezt a címet ne osszuk meg sem a közösségi oldalakon, sem a különböző nyereményjátékokon, vagy bárhol, ahol regisztrálni kell. A másik legyen a „szemetes e-mailünk”, amit pont arra használjunk, amire az elsőt nem akarjuk. Ezzel a címmel részt vehetünk játékokban, regisztrálhatunk pizzériákba, kuponoldalakra stb. De készüljünk fel rá, hogy ömleni fog rá a szemét, ugyanis ezek a cégek egyrészt bombázni fognak minket az ajánlataikkal, másrészt léteznek úgynevezett keresőrobot-szoftverek a neten, melyeknek az a feladata, hogy minél több e-mail címet összegyűjtsenek, aztán ezt az adatbázist jó pénzért értékesítik. Ezért ne lepődjünk meg azon, amikor olyan vállalkozásoktól kapunk spamet, amelyikről tudjuk, hogy nem is regisztráltunk az oldalukra, mert nagy valószínűség szerint megvásárolták az e-mail címünket.

Gyakorlatilag minden e-mail szolgáltató rendelkezik beépített spamszűrővel, amelynek segítségével beállíthatjuk azokat a címeket, ahonnan nem szeretnénk több levelet kapni (ezek aztán a spam fiókba kerülnek). Azonban minél szigorúbbra állítjuk a szűrőt, annál nagyobb az esélyünk rá, hogy egyszer egy fontos levél is a spamek közé kerül, mert a rendszer néha az addig ismeretlen e-mail címről érkező levelet is szemétként érzékeli. Ezért is fontos, hogy az első számú e-mailünket tényleg csak azoknak adjuk meg, akik barátaink, üzleti partnereink, és akikben megbízunk.

Ha a spamek kibocsátóit nézzük, akkor Spanyolország áll az első helyen 9 százalékos teljesítménnyel, majd az USA és Argentína következik 7-7 százalékkal. Érdekes módon hiányzik a listáról Oroszország és Kína, az élmezőnyben főképp nyugat-európai országokat találunk, az első öt helyezett között van Németország és Olaszország is. A levélszemétküldő zombik „versenyében” India lett az első 11 százalékkal, a második helyen Oroszország található 9,7 százalékos eredménnyel, a harmadik legjelentősebb zombiország pedig Vietnam alig lemaradva, 9,1 százalékkal.

A leghírhedtebb spam

A 419-Scam, 419-es csalás vagy nigériai levél valószínűleg minden idők leghírhedtebb spames csalása. A 90-es évek derekán indult útjára, és évekig nagyon súlyos problémákat okozott. A 419-es szám egyébként a nigériai büntető törvénykönyv vonatkozó paragrafusára utal.

A spammer a levélben egy polgárháború által sújtott országra (legtöbbször Nigériára, de olykor Elefántcsontpartra vagy Ghánára stb.) hivatkozik, ahonnan az állami vagyont ki kell menekíteni. Nem kér mást, csak egy bankszámlaszámot, amelyre a levél szerint utalják majd az állam pénzének egy részét, a segítségért cserébe pedig általában néhány százezer dollárt ajánlanak föl a segítőnek. Ha valaki elhiszi a történetet, hamarosan kisebb problémákra hivatkoznak, és egy kis pénzt kérnek a közvetítői díj, banki szolgáltatások stb. fedezésére. Mindezt addig folytatják, ameddig a sértett föl nem adja a dolgot és rá nem döbben, hogy többé nem látja viszont a pénzét.

A csalás okozta kár nehezen felbecsülhető, de a hiszékeny áldozatok gyakran minden megtakarításukat, sőt otthonukat is elveszítették. Az amerikai titkosszolgálat szerint 1996-ban százmillió dollárt csaltak ki így az USA-ban, míg a BBC szerint 2006-ban csak az Egyesült Királyságban150 millió fontot!

A kéretlen üzenetek küldése a világ számos országához hasonlóan hazánkban is tilos. Általában pénzbüntetést szoktak kiszabni (súlyosabb esetben börtönbüntetést), ennek mértéke országonként változó. Ne feledjük, hogy azok a levelek hivatalosan nem számítanak spamnek, amelyek olyan cégtől érkeztek, ahová korábban regisztráltunk, és jóváhagytuk azt, hogy ajánlatokat küldjenek nekünk! A káros vagy átvágós spamek forrását szinte lehetetlen megtalálni, ugyanis a legtöbb esetben robotprogramok készítik őket.

Ha szeretnénk bejelenteni egy spamet, akkor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) forduljunk, ahol felügyeleti eljárást indítanak a kéretlen levél küldője ellen a 2001. évi CVIII. törvény (Ekertv.) 14.§ (2) alapján. Ha bebizonyosodik, hogy a címzett nem járult hozzá a reklámlevél küldéséhez, kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás indul, melynek szankciója pénzbírság lehet.

A nyilvánosság erejére is támaszkodhatunk, ebben az esetben a Spamwikihez forduljunk, ahol a kapott magyar nyelvű kéretlen reklámlevelek felkerülnek egy szégyenfalra.