Hőség és magas vérnyomás: nagyon veszélyes tévhit kering

Könnyen agyvérzést kaphatunk, ha nem figyelünk magunkra a kánikulában.

Becslések szerint az elmúlt öt évben a klímapiac határozott növekedést könyvelhetett el. Ez különösen a lakossági szegmensre igaz, amelynek forgalmát egyértelműen az adott év időjárása határozza meg. Mint Nagy Sándor József elárulta: a lakossági vásárlók kétharmada „hirtelen felindulásból” vesz klímát, mert már nem bírja tovább a hőséget, erős a túlélési ösztön. A vásárlók csupán egyharmada szereltet otthonába időjárástól függetlenül ilyen berendezést. Míg becslések szerint öt évvel ezelőtt 30-35 ezer légkondicionálót adtak el lakossági vásárlóknak, addig idén 40-50 ezret.

Más a helyzet a piac közüzleti szegmensével, ide tartoznak többek között a szállodák, a különböző cégek, kórházak, kormányzati épületek, egyetemek. Ezekbe az épületekbe 90 százalékban előre tervezetten vásárolnak klímát, ma már ezek a létesítmények elképzelhetetlenek légkondicionálók nélkül. Azt, hogy mennyi klíma fogy ebben a szegmensben, még nehezebb megbecsülni, mivel többnyire klímarendszereket vásárolnak, ami azt jelenti, hogy egy kültéri egységhez adott esetben akár 80 légkondicionáló is tartozhat. Ráadásul a gyártók üzleti titokként kezelik, hogy mennyi berendezés talál gazdára. Annyi bizonyos, hogy ez az ágazat is az ötéves egy helyben toporgást, stagnálást követően fellendülni látszik, ami a szakértő szerint annak köszönhető, hogy a korábban jegelt beruházásokat elkezdték megvalósítani.

A nagy hőség mindenkit megvisel, de különösen azoknak kell magukra fokozottan odafigyelniük, akiknek magas a vérnyomásuk. A tartós, nagy meleg a közhiedelemmel ellentétben nem emeli meg a vérnyomást, épp ellenkezőleg, csökkenti. Ez azonban sajnos nem jelenti azt, hogy a vérnyomásgondokkal küzdők fellélegezhetnek, hiszen ingadozó vagy alacsony vérnyomás esetén a nagy meleg rosszulléttel és ájulással is járhat. Mint azt dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében kifejti: természetesen magasvérnyomás-betegség esetén is kitágulnak a vérerek a hő hatására, ám a hipertóniásoknál az érfal nem elég rugalmas az ilyen tágulásokhoz, így nem tudja követni a hőség miatti ideális állapotot, ráadásul a nagy tágulat miatt életbe léphet egy olyan szabályozás, reflex, ami védekezésképpen érösszehúzódást indít el.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy bár sokan nem tudják, de nagy kánikulában elképzelhető, hogy a gyógyszerek dózisán módosítani szükséges, ami előtt természetesen kezelőorvossal kell konzultálni. A hipertónia ugyanis – főleg hőséggel párosítva – fokozza a szívproblémák kialakulásának valószínűségét, ráadásul a jelentős vérnyomás-ingadozás, és a nagyobb vérnyomás-emelkedés a károsodott érrendszerben agyvérzéshez vezethet, valamint a besűrűsödött vér és a lassult keringés trombózist is okozhat.

A magas vérnyomással küzdőknek különösen oda kell figyelniük a megfelelő folyadékpótlásra, a legideálisabb számukra az alacsony nátriumtartalmú ásványvíz. Mivel a vízhajtókkal és az izzadással nemcsak folyadékot, de fontos mikroelemeket is veszítünk, érdemes ezt gyümölccsel pótolni. Fontos továbbá, hogy 11 és 15 óra között tartózkodni kell a fizikai megterheléstől, a sportot is érdemes inkább a kora reggeli vagy esti órákra időzíteni. Ha ezekkel az óvintézkedésekkel mégsem tudjuk elkerülni a hőség miatti rosszullétet, és amennyiben érezzük, hogy szédelgünk, és el fogunk ájulni, feküdjünk le a földre, és polcoljuk magasra a lábunkat, hogy megkönnyítsük a vér áramlását az agy felé.