Van ingyenes fogászat, csak úgy tűnik, nem tudunk róla

Tavaly 750 ezer fogat húztak ki közfinanszírozott rendelőkben, és több mint 3 milliót tömtek be.

Arról nincsenek pontos adatok, hogy a magyarok fogazati állapota milyen, hiszen a betegek jó része eleve magánrendelőbe jár, ahonnan az állam adatokat gyűjteni nem tud. Viszont – mondta el Beneda Attila – az államtitkárság épp most dolgozik azon, hogy az ilyen helyeken végzett szűrővizsgálatok eredményeit is jelenteni kelljen, ugyanúgy, ahogy a magánpraxisokban végzett nőgyógyászati rákszűrésekét is.

Török Krisztina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) főigazgatója szintén kiemelte az, hogy jelenleg nincsenek használható adatok arra vonatkozóan, hogy milyen állapotban vannak honfitársaink fogai. Egyedül a szakmabeliek tapasztalataira lehet hagyatkozni. Elmondta, hogy fogorvosként ő maga mindig magánrendelőben dolgozott, államiban csak egy rövid ideig helyettesített. Viszont ez idő alatt számára is kézzelfogható volt, hogy a két típusú praxis mennyire más kihívással szembesül: a magánfogorvosokhoz és a közfinanszírozott rendelőkbe járó betegek állapota között is hatalmas a különbség, értelemszerűen az előbbiek javára.

A főigazgató kiemelte, hogy jövőre tervezik olyan monitorozási háló elindítását, amely lehetővé tenné a lakosság fogazati állapotának felmérését. Beszámolt arról is, hogy két hónapon belül befejeznek egy olyan iskolai programot, amely azt célozza, hogy a mindennapi fogmosás a gyerekeknek már akkor is természetes lehessen, ha otthon nem ezt látják.

A közfinanszírozott rendszerben jelenleg 18 és 62 éves kor között minden fogorvosi ellátás ingyenes, és ugyan ezt sokan rosszul tudják, de a kettő között nem csak a húzások, hanem a fogmegtartó kezesek is azok  – ezt már Kőrösi László, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezető-helyettese mondta el. Kiemelte, hogy tavaly az állami rendszerben több mint 2 millió embert kezeltek, összesen pedig 21 millió fogászati beavatkozás történt. Ebből 750 ezer volt foghúzás, több mint 3 millió pedig esztétikus tömés behelyezése. Amalgám tömést ma már az állami rendszerben is alig használnak.

Kőrösi kiemelte, hogy még ha ez meglepőnek is tűnik, a nagyon drága berendezések elsőként mindig a közfinanszírozott ellátásban jelennek meg, a magánszektorban csak második vonalban tűnnek fel. Ennek oka egyszerűen az, hogy ezeket kezdetben magánforrásból nem tudják beszerezni. Így volt ez a panorámaröntgenek esetében is, amelyek kezdetben csak a közfinanszírozott rendszerben voltak elérhetőek.

Az elérhető anyagok és technológiák között tehát nincs komoly különbség a közfinanszírozott ellátás és a magánrendelők között, az alapvető feladatokat mindkét helyen ugyanolyan jól el tudják látni. Viszont a magasabb igényeket már csak a magánpraxisok tudják kiszolgálni. Még akkor is, ha az elmúlt öt évben körülbelül négy milliárd forinttal nőtt a hazai fogászati alapellátás finanszírozása, jelenleg pedig mintegy 26 milliárd forint jut rá évente.