Több bejegyzésben is foglalkoztam tavaly az új építésügyi törvény hatásaival. A törvénymódosítások és új kormányrendeletek miatt megváltozott jogszabályi környezetet saját lakóházunk építési engedélyeztetésével „teszteltem”, és beszámoltam arról, mit tapasztaltam. A tanulságokat így foglaltam össze akkor: a szabályozás összetettebb, ugyanakkor megengedőbb szellemű lett. Nem szeretnék senkit azzal untatni, hogyan változott meg mondjuk egy engedélyezési terv tartalma – elég, ha az építész tudja, hogy mi mindent vár el tőle a hatóság –, az azonban már mindenkit érint, hogy jobb-e építtetőnek lenni ma Magyarországon, mint korábban, vagy sem? A változások ugyanis alapvetően Önt érintik: az embert, aki házat szeretne, így vagy úgy, álmodozik róla, pénzt gyűjt, és számolgatja, hogy mikor lesz/lehet egyszer elég. És azokat is, akik meglévő, de problémás otthonukat szeretnék átformálni, hogy szebb és átgondoltabb, ugyanakkor kisebb rezsijű lakóházuk lehessen.
A közelmúlt építőipart érintő jogi változásainak legfontosabb, egyúttal leginkább szimbolikus szereplője az elektronikus építési napló. Az e-napló a világon egyedülálló eszköze annak, hogy a körbetartozások és ügyeskedések által terhelt magyar építőipart kirángassa a mély vízből és mindenáron a legális útra terelje. A jogalkotók a legkeményebb utat választották: az építési folyamat során mindent – a hatóság által láthatóan – dokumentálni kell az internetes felületen. Ilyen rendszer a világon egyedül Magyarországon működik.
Az elkezdett építkezés feltétele, hogy meglegyen a kivitelezővel megkötött, e-naplóba feltöltött szerződés, addig át sem adhatjuk az építési területet. A kivitelező az építési területet (egyúttal az elvégzett munkát) nem adja vissza, amíg ki nem lett fizetve, őt pedig csak akkor fizetik ki, ha rendes munkát végzett – ennyi a logika. A dolog a valóságba ültetve már működik, de nem árt minden szereplőnek tisztába lenni azzal, hogy ezentúl minden máshogy van, mint korábban. A naplóba az érintett hatóságoknak betekintési joga van – még akár a NAV is belenézhet –, így mindennek „tisztának” kell lennie, ha nem akarja az ember megütni a bokáját.
A nagy szigornak haszna is van: az elektronikus naplóval vezetett építkezés végeredménye egy olyan lakóház, ami egyfelől pontosan megegyezik az előre kötelezően készített részletes tervekkel és aminek nem látható műszaki tartalma is ismert. Ennek következtében értékesebb, mint ha zsákbamacska lenne: gondoljunk csak arra, ha a kész házat egyszer értékesíteni szeretnénk, vagy arra, hogy míg lakjuk, nem érnek kellemetlen meglepetések. (Ha pedig ne adj’ Isten mégis, ott a szerződés és a napra pontosan vezetett napló: lehet tudni, ki a felelős.)
A szerepkörök le vannak osztva a jól végiggondolt rendszerben, aminek utasításait és előírásait lépésről lépésre kénytelen végig betartani, aki belevág az építésbe. Hogy ne érjenek meglepetések, érdemes utánajárni építtetőként, mire számítsunk, mi vár ránk. Hogy mi pontosan a dolgunk, mi a feladata a minket segítő műszaki ellenőrnek, a kivitelezőért felelős műszaki vezetőnek, a tervezőnek, a kivitelezőnek, és hogy minek egyáltalán ez a sok ember a házunk körül, akár itt is megtudható, elég jól össze van foglalva.
A lényeg röviden annyi, hogy nincsen más út. Engedélyezett építkezés esetén a mutyinak vége, ahogy a bizonytalan műszaki megoldásoknak is. Hogy a magyar építőipar feltámad-e vagy sem, elsősorban azon múlik, hogy megértjük-e, nincsen más megoldás. És hogy a címben feltett kérdésre is válaszoljunk: forintban lehet, hogy több lesz az építési költség, mint korábban, de a jogi védelemnek és az átláthatóságnak köszönhetően többet is kapunk cserébe.
