Liget Budapest vagy állatkerti biodóm?

2018-ra csak az egyik készülhet el.

A Liget Budapest néven elhíresült fejlesztés lényege, hogy a Városliget területére a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok kiegészítéseként jó sok további múzeumot telepítenének. A beruházás keretében megvalósuló, hatalmas épületek kivitelezése, fenntartása, a látogatók fogadása azonban kétségkívül túlterhelné Budapest legnagyobb közparkját. A projekt ellenzői azzal érvelnek, hogy zöldfelületet a legnehezebb építeni (értsd, nem két perc, mire kinő egy százéves platán), ezért zöldfelületre nem ildomos házakat telepíteni.

A Liget Budapest ötletgazdái szerint azonban a zöldfelület nemhogy csökkenne, de egyes parkolók és feleslegesen leburkolt területek felszámolásával még nőni is fog. És bár ez az állítás csak a négyzetmétert nézve feltehetően igaz lehet, azt minden józanul gondolkozó ember érzi, hogy az Esztergom–Budapest vasútvonal-fejlesztés költségvetésének közel kétszereséből(!) tervezett építkezés már csak nagyságrendje miatt sem lenne képes a meglévő növényállományt érintetlenül hagyni.

A Városligetbe telepített múzeumoknak ráadásul könnyen lehet alternatív helyszíneket találni. Az egész projektet körbelengi az érzés, hogy a fejlesztés során meglévő értékeket veszíthetünk el. Várostervező szakemberek szerint fejleszteni amúgy is ott érdemes leginkább, ahol a legrosszabb a helyzet, például barnamezős területeken, amiket így rehabilitálni is lehet. A Városliget ezzel szemben – bár igen idejétmúlt állapotban van – még mindig rengeteg meglévő értékkel bír, amelyeket gondozni és ápolni kellene.

A fentiek persze pusztán logikus, egyúttal érzelmi alapú indokok, amelyeknek a politikában vajmi kevés keresnivalójuk lenne. Ezeknél fontosabb, hogy a 2018-as választásra is gondoskodni kell sikeresen átadott projektről (emlékezzünk csak vissza: 2002 tavaszán ilyen jelleggel az új Nemzeti Színházat, tavaly a Várkert Bazárt adták át), erre a szerepre pedig a Liget Budapestnek egyre kevesebb esélye van.

Nemcsak a projekt vitatott volta miatt kockázatos politikai szempontból belevágni, de lassan az időből is kifutott a fejlesztés. Az ide javasolt múzeumok közül egyre több kerül le a listáról, az Új Nemzeti Galériával kapcsolatban pedig még azt sem tudni, pontosan melyik tervet valósítanák meg. A tervek, tervezők kiválasztását követően az engedélyeztetés, a kivitelezés közbeszerzése éveket vesz igénybe, ha 2018-ra terveznek vele, a projektnek már nem ebben a fázisban kellene tartania.

A Liget Budapesttel szemben azonban az állatkertbe telepített háromhektáros biodómnak van esélye a 2018-as megvalósulásra. Erről az épületről már megszületett a döntés, a tervezőt is kiválasztották, ráadásul már folyamatban van az engedélyeztetési tervek elkészítése. Az építményt ráadásul kevésbé szem előtt lévő helyre, a volt Vidámpark területére, a Széchenyi gyógyfürdő és a Hungária körút közé kívánják telepíteni.

A Városliget beépítésén edződött közvéleménynek az eddigiek alapján úgy tűnik, jóval kevésbé borzolja az idegeit ez a beruházás. Bár kezdetben túlzó méretekről lehetett hallani, az Országház, a Puskás Aréna vagy a Westend alapterületével közel megegyező méretű építmény, amely nem fog látszani a liget fáitól, eddig nem verte ki a biztosítékot.

Hangzatos Persányi Miklós, az állatkert igazgatójának érvelése is arról, hogy hasonló építmény Londonban és Berlinben van legközelebb, aztán egészen Szingapúrig kell utazni, ha üvegtető alatt kívánunk növényeket és állatokat csodálni. A biodómban lévő mesterséges klímának köszönhetően télen is trópusi körülmények között sétálhatunk majd az elefántok között, nézhetjük a tengeri akváriumban a halakat, vagy éppen csónakázhatunk (magyarul így hívják a vízi szafarit). Bár ez így együtt meglepő lehetőség, kisgyermekes apukaként el kell ismernem, nem hangzik rosszul.

De nem csak az tetszik elsőre a tervezett fejlesztéssel kapcsolatban, hogy kicsi gyerekekkel hamarabb fogok ide elmenni, mint a Városligetben egymás után vagy hét múzeumot végiglátogatni, hanem az is, hogy az egész olyan helyszínen létesül, ami a működtetést gazdaságossá teszi. A terület a Széchenyi fürdő tőszomszédságában, termálvizes helyszínen van, így a szükséges klímáról viszonylag könnyen lehet majd gondoskodni. A termálvizére annyira büszke Magyarországnak és Budapestnek marketing szempontból ráadásul jól is jöhet egy a fürdőket kiegészítő, termálkincset hasznosító, turisztikai vonzerővel bíró létesítmény.

A Fővárosi Állat- és Növénykert a maga egymillió feletti éves látogatottságával már most is az ország legnagyobb kulturális attrakciója, de úgy tűnik, nemcsak ebben előzi meg a listán második helyen lévő Szépművészeti Múzeumot, hanem várhatóan a látogatottságot növelő fejlesztés megvalósulásában is.