Megszűnik az építési engedélyezés

Lakóházak esetében drasztikus egyszerűsítés és mintatervek bevezetése várható.

A határozat várhatóan legvitatottabb, legtöbb kérdést felvető pontja lesz az építészszakma részéről a Nemzeti mintaterv katalógus elkészítésére vonatkozó miniszterelnöki utasítás. Kötelező lesz a mintatervek használata vagy fakultatív? Egyszerűbb eljárás vonatkozik-e egy mintaterv alapján beadott kérelemre, mint egy egyedi tervre? Hogy egyeztethető össze a mintatervek léte a következő pontokban megfogalmazott olyan alapvetésekkel, mint a tervezői minimáldíjszabás bevezetése, a tervezői szerződések tartalmának és a felelősségi köröknek meghatározása vagy a minőségi tervek kiválasztására vonatkozó határozatok? Ki fogja a mintaterveket kidolgozni? Ha már készítünk ilyeneket, ennek az egyetlen korrekt módja az lenne, ha a szakmai érdekképviseletek bevonásával, titkos pályázatokon keresztül választanák ki a regionális kulturális szempontokat figyelembe vevő terveket.

Több előbb említett pont alapján is úgy tűnik, hogy az építészszakma felelőssége, egyúttal munkájának értéke növekedni fog, de rögtön felmerül kérdésként az is, hogy a mintatervekkel megkerülhetők lesznek-e az amúgy drágábbá váló építészek. Aki nem akar vacakolni a házával, az kér egy mintatervet, beadja, és kész, vagy a mintatervek helyszínre adaptálása lesz az építészek feladata? És utóbbi esetben ezt a tevékenységet fogják az építészek államilag meghatározott díjszabás ellenében végezni, vagy a teljesen általuk kitalált, egyedi házak tervezését? A mintatervek fogalma manapság, amikor minden eddiginél magasabban van az önálló hozzáadott érték iránti vágy az alkotók részéről, könnyen kiverheti a biztosítékot az építészek körében. Az erre vonatkozó elképzelést nem ártana kormányzati részről mielőbb kifejteni, így megelőzhető, hogy az egész strukturális reformot eleve elutasítsák a szakmagyakorlók.

A határozatból persze sok minden más is kiderül. Hiánypótló például, hogy megnevezik a jó minőségű építéshez elengedhetetlenül szükséges feladatköröket: úgy tűnik, a generáltervező, a felelős tervező, az építésügyi igazgatási szakértő és a beruházás-lebonyolító megkerülhetetlen szereplők lesznek a jövőben. Módosítani és egyszerűsíteni szeretnék az építésügyi eljárások elektronizálását – ezek szerint a korábban a BM-ben kidolgozott e-napló rendszer és ÉTDR jelen formájában nem egészen váltotta be a hozzáfűzött reményeket.

A külterületekre való építésre vonatkozó szabályokat „Magyarország adottságainak és településfejlesztési potenciáljának hosszú távú biztosítása érdekében” komplexen kívánják megváltoztatni. Az irat sejteni engedi, hogy megengedőbb lesz a szabályozás, ami egyfelől üdvös, hiszen ilyen és hasonló fejlesztések könnyebben valósulhatnak meg, másfelől muszáj felhívni a figyelmet arra, hogy a külterületek miatti nehezebb ellenőrizhetőségre tekintettel igen komoly szabályozást igényel, ha az évtizedek óta jellemző hazai sufnituning jellegű kerti építéseket szeretnék megakadályozni.

Programterv készül végre az építőipari szakoktatásra, aminek szükségességét saját fapadlózói szakképesítésem során szerzett tapasztalataimmal és építészként egyes kivitelezésekre érkező szakemberek felkészültségét látva csak alátámasztani tudom. Érdekesség, hogy jövő évtől évi százmillió forintból népszerűsíti az építészeti kultúrát a Miniszterelnökség, s a tér- és környezetkultúra, illetve környezetesztétika bekerül az alapoktatási rendszerbe.

A dokumentum számos további javaslatot tartalmaz, a struktúrabeli átalakítások azonban jelen pillanatban talán kevésbé érdekesek, hiszen az építtetőt nem igazán érdekli, hogy egyszerűbbé váló építési ügyét a jegyző vagy a járási hivatal intézi. Feltehetően szintén kevésbé érdekes a szélesebb közönség számára, hogy az állami ingatlanokról milyen kataszter készül, milyen országos struktúrában dolgoznak majd a főépítészek, gyorsulni, egységesedni és egyszerűsödni fog-e a településrendezési eszközök készítésének folyamata, a területrendezési tervek készítését országosan készítik-e elő és digitális felületen összehangolják-e, vagy az, hogy ingyenesen elérhető lesz az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis és az állami topográfiai adatbázis a tervezők számára.

Mindennek elvégzése egy európai színvonalú ország számára régóta hiánypótló és szükséges feladat, de ha valóban el akarják végezni, akkor elképzelhető, hogy az építésügyben dolgozó hivatalnokok száma egy ideig nemhogy csökkenni, de növekedni fog. A most közzétett dokumentum szerint a tervezett intézkedések apropóját az ország versenyképességének javítása és a jelen uniós költségvetési ciklus forrásainak hatékonyabb felhasználása adja.