Baán László vette a fáradságot, és elment arra a szakmai egyeztető fórumra, amelyen a hazai tájépítészek vitatták meg, hogy részt vegyenek-e a Liget Budapest-pályázaton. Mint korábban megírtam, a tájépítészek részvétele elengedhetetlen a projekt sikere szempontjából, hiszen a Városliget zöld felületének minőségi megújításával, fejlesztésével lesz csak elfogadható a városlakók számára az új épületek jelentette változás.
Úgy is lehetne mondani: a budapestiek és az idelátogatók fejében jelenleg a Városliget leginkább a zöld felületei miatt érdekes, ehhez a mégoly magas színvonalú új épületek és kiállítóterek egyelőre legfeljebb asszisztálnak. Ez idővel megváltozhat, de ehhez az épületek és a bennük lévő szolgáltatások nemzetközi színvonalú kivitelezése és a liget egészének átfogó megújítása szükséges.
Ami azt jelenti, tájépítészek nélkül nem megy. Nem csoda, hogy Baán személyesen ment el a vitaestre, amelyen végül abban állapodtak meg, hogy az új épületek elhelyezését és méreteit eleve vitató tájépítészeket nem zárják ki a pályázatból, ha számukra ideális elképzelést adnak majd be. Ennek annyi a feltétele, hogy a pályázó olyan anyagot is benyújtson, amely megfelel a kiíró elképzeléseinek.
A megállapodás különösen érdekes, ha felelevenítjük, hogyan kívánta meghekkelni a nemzeti galériára kiírt meghívásos építészpályázatot Zoboki Gábor. Az egységes fellépésre kevésbé képes építészek esetében fel sem merült a fentiekhez hasonló megoldás, az építészszakma legfeljebb egy lépés távolságból követi a kezdetek óta intenzíven változó projektet. A Magyar Tájépítészek Szövetsége végül nem foglalt állást a pályázaton való részvétel mellett vagy ellen, ezt tagjainak szakmaetikai döntésére bízta.
De kik ezek a tagok, és mi egyáltalán a tájépítészet jelentősége? A péntek este bemutatott 2015: Tájodüsszeia című könyvből kiderül, hiszen a nemzetközi sikerekkel is büszkélkedő hazai szakma legutóbbi öt évének termését fogja egybe. A könyvbemutatón Bardóczi Sándor, az MMA által támogatott és a Magyar Tájépítészek Szövetsége által kiadott könyv szerzője elmondta: „Legutóbb öt éve jelent meg ilyen terjedelmű és jellegű összefoglaló kötet a hazai tájépítészek munkáiból. Akkor tíz év anyagát fogtuk össze, most öt év alatt tele lett egy ilyen könyv. Ez azt mutatja, hogy kettős fokozatra kapcsolatunk, egyre elfogadottabb és sikeresebb a szakmánk itthon is. Egy-egy ilyen összefoglaló művel egymás számára is segítjük a kollégák munkáinak átfogó megismerését.”
