Az étrenddel módosított bélflóra befolyásolja az agyműködést

Először sikerült kimutatniuk kutatóknak, hogy a táplálékkal a gyomorba bevitt baktériumok hatással lehetnek az emberi agy működésére.

Egészséges nők agyműködése megváltozott mind nyugalmi, mind érzelmi-felismerési helyzetben, ha rendszeresen fogyasztottak probiotikumokat tartalmazó joghurtot – mutatta ki a Kaliforniai Egyetem (UCLA) Los Angeles-i karának vizsgálata. A probiotikumok támogatják a bélrendszerben a hasznos baktériumok elszaporodását, a betegséget okozó káros baktériumokat pedig visszaszorítják.

„Arra figyeltünk fel, hogy a joghurt egyes összetevői befolyásolják az agynak a környezeti ingerekre adott válaszát” – idézte Kirsten Tillischt, a tanulmány vezető szerzőjét a ScienceDaily tudományos hírportál. A kutatók már tisztában voltak azzal, hogy az agy jelzéseket küld az emésztőrendszernek, így okozhatnak az érzelmi változások és a stressz emésztőrendszeri panaszokat. Eddig is gyanították, ám csak állatoknál igazolták azt, hogy ellenkező irányban is folyik a kommunikáció. „Egyes betegek állítják, sosem tapasztaltak szorongást vagy depressziót, míg bélrendszeri problémáik nem jelentkeztek. Tanulmányunk kimutatta, a bélcsatorna–agy-útvonal kétirányú” – magyarázta Tillisch. A felfedezés jelentős hatással lehet a jövőbeni kutatásokra az emésztőszervi, mentális és neurológiai betegségek megelőzésének és kezelésének terén.

Az elmúlt években a legnevesebb tudományos folyóiratokban jelentek meg Nusser Zoltán neurobiológus tanulmányai. Nusser az MTA rendes tagja, aki a napokban vehette át az egyik legrangosabb magyar tudományos elismerést, a Bolyai János alkotói díjat.

Világszerte 121 millió ember szenved depresszióban, közülük évente 850 ezren önkezűleg vetnek véget életüknek, az unióban évente 800 milliárd eurót fordítanak pszichiátriai betegségek kezelésére – csak néhány megdöbbentő adat annak a ténynek az alátámasztására, hogy az agykutatás elképesztő jelentőséggel bír.

Beválasztották Freund Tamás agykutatót José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének tudományos és technológiai tanácsadó testületébe. Az akadémikus nagy megtiszteltetésnek nevezte a tagságot.

A szakemberek vizsgálatában 36, 18–55 év közötti nő vett részt. Három csoportra osztották őket, az első csoportban lévők négy héten át naponta kétszer fogyasztottak többféle probiotikummal dúsított joghurtot, a második csoport tagjai ezeket nem tartalmazó, ám ugyanolyan külsejű és ízű tejterméket, a harmadik egyiket sem. A négyhetes kúrát megelőzően és azt követően is MRI-készülékkel vizsgálták meg a résztvevőket, mindkét alkalommal nyugalmi állapotban, illetve válaszadás közben. Az utóbbi úgy történt, hogy a nőknek dühös vagy rémült arcokat ábrázoló fotókat mutattak, amelyeket ugyanolyan reakciót tükröző arcok képével kellett párosítaniuk.

A feladat idején a probiotikumot fogyasztó nők érzelmekkel, érzékeléssel kapcsolatos agyterületei kisebb aktivitást mutattak, míg a másik két csoport tagjainak agytevékenysége változatlan vagy erőteljesebb volt. A kutatókat meglepte az, hogy az agy milyen sok területét érintette a változás.

„Emésztőszervi, mentális és neurológiai betegségek megelőzésének és kezelésének új stratégiáit kutathatjuk, mivel bebizonyosodott, a bélrendszer is küld jeleket az agynak, és a jelek étrendmódosítással befolyásolhatók” – jelentette ki Emeran Mayer (UCLA) orvos, pszichiáter és pszichológus, a tanulmány vezető szerzője.

A probiotikumok agyműködésre gyakorolt hatása a szakemberek szerint felveti a kérdést, vajon a sorozatos antibiotikum-kúrák járnak-e hasonló következménnyel. Az újszülött intenzív centrumokban, illetve a gyermekkori légzőszervi fertőzések kezelésekor hosszú ideig alkalmazott antibiotikum elpusztítja a normál bélflórát, és lehetséges, hogy hosszú távon befolyásolja az agyműködést. A tudósok szerint ha sikerül jobban megérteni a bél mikrobiológiája és az agy közötti összefüggést, új utak nyílhatnak a krónikus fájdalom, az Alzheimer-kór vagy az autizmus kezelésében.

A tanulmány a Gastroenterology című szakfolyóirat júniusi számában jelenik meg.