Gyorsuló ütemben rohasztjuk műveltségünket

Felmérhetetlen gazdasági károkat rejt az olvasás iránti vágy csökkenése. És az még a legkisebb veszteség...

Gabay Balázs
2013. 06. 29. 8:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A gyerekek kevesebbet olvasnak, mint 7 évvel ezelőtt. A Nemzetközi Műveltségi Szövetség tavaly év végén készített felmérése azt mutatta, hogy a fiatalok a regények mellett immár képregényeket, magazinokat is alig olvasnak, sőt már interneten sem hajlandóak művelni magukat. Szinte hihetetlen, de minden ötödik megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy szégyellné, ha egy barátja könyvvel a hóna alatt látná. Tízből csupán hárman válaszolták azt, hogy szabadidejükben szívesen elővennének egy könyvet.

Az olvasásra hajlandó gyerekek közel fele leginkább hetilapokat, sci-fit olvas. A felnőtt korúak sem fogékonyabbak a „magas kultúrára”: a New York Times bestseller listájának éllovasai között Justin Bieber popsztár, Jessica Alba színésznő és a Jersey Shore trash reality egyik ikonjának, Snookie-nak a papírra vetett gondolatait találjuk. A tudományos-fantasztikus Alkonyat-sorozatból (Twilight) eddig több mint 100 millió példányt adtak el, szegény Stephen King az asztal alá bújhat a szám hallatán. A világhírű író egész pályafutása alatt jegyzett példányszámának másfélszereséről van szó. Az Ipsos és az AP által még 2007-ben végzett kutatás szerint az amerikai lakosság negyede egyetlen könyvet sem olvasott el az előző év során.

Eközben Magyarországon...

Talán sokakat meglepő statisztikát közölt nemrégiben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Adataik szerint tíz év alatt megduplázódott a gyermek- és ifjúsági könyvek forgalma. Mi állhat a háttérben? Olvasson utána!

A szövetség elnöke a tavalyi felmérés láttán arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2005 óta komoly mértékben romló olvasási statisztika egyértelműen mutatja a fiatalok műveltségi szintjének csökkenését. „Meg kell állítani ezt a folyamatot, ehhez kormányzati segítségre van szükség. El kell érni, hogy minden gyerek napi minimum tíz percet áldozzon az idejéből olvasásra” – véli Jonathan Douglas. Tanácsa nem csupán kulturális szempontból védhető. Egy alapítványi kutatás szerint 1200 milliárd dollárnyi felesleges kiadást jelent a globális gazdaságnak a Föld lakosságának alacsony műveltségi szintje.

Az manapság már csak keveseknél veri ki a biztosítékot, hogy papír alapú könyveket alig olvasnak az emberek. Az e-könyvek eladása az Egyesült Államokban például már 2 éve meghaladta a nyomtatottét, de jelzésértékű, hogy a digitális olvasás iránt is egyre kevésbé érdeklődnek az emberek. A mért adatok szerint az USA-ban 9,3 százalékkal esett az eladott kötetek száma, míg Spanyolországban 10,3-mal. A New York Times márciusban „Az ország, ahol megszűnt az olvasás” címmel írt kendőzetlen nyíltsággal a mexikói könyvfogyasztás egészen elképesztő állapotáról. Az egyetlen ország, ahol növekedett a könyvpiac, India. Itt 16 százalékkal értékesítettek több könyvet a legutóbbi felmérés óta.

(Forrás: washingtonpost.com, publishingperspectives.com, nytimes.com)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.