Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke az MTI-nek kedden, a stroke-világnapon elmondta: a tünetek észlelésekor azonnal mentőt kell hívni, hiszen a kezelést három órán belül meg kell kezdeni, hogy eredményes legyen. Az országban 37 olyan kórház, úgynevezett stroke-központ van, amelyek felkészültek a betegek fogadására – tette hozzá.
A stroke kialakulásának kockázatát növelő tényezők két csoportra oszthatók: a kockázati betegségek a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szívritmuszavar, az életmódbeli tényezők közé tartozik a dohányzás, a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód. Magyarországon az összes stroke-eset 10 százaléka ötvenéves kor alatt jelentkezik, 27 százaléka pedig hatvanéves kor alatt.
Az 1970-es években körülbelül egyforma volt a stroke okozta halálozás Ausztriában és Magyarországon. Ezt követően Ausztriában csökkent, míg Magyarországon 1980-ig emelkedett ez az arány: 100 ezer lakosra egy évben 240 stroke-haláleset jutott. Azóta csökkenés figyelhető meg Magyarországon is, bár míg hazánkban félóránként, Ausztriában másfél óránként hal meg valaki stroke miatt.
Egy évvel a stroke után a betegek egyharmada már nem él, egyharmaduk maradványtünetekkel, mások segítségével tud élni, egyharmaduk pedig vissza tud térni a munkába, és mindennapi életét el tudja látni – tájékoztatott Bereczki Dániel.
Az elnök kitért arra is, hogy a társaságuk által indított Ne késlekedj kampány eredményeként évente 30 százalékkal nőtt a vérrögoldó kezelések száma. Mint mondta, nagyon fontos a felvilágosító tevékenység, hiszen a sikeres kezelések feltétele, hogy a lakosság felismerje a stroke tüneteit, és tisztában legyen azzal, hogy ilyenkor azonnal mentőt kell hívni.
A szélütés az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar, amely maradandó károsodásokat vagy halált okozhat. Alapvetően két formája ismert: az agyi infarktusnál az adott agyterület nem kap elégséges vért a funkciók ellátásához, ez az esetek mintegy 80 százalékában fordul elő. A másik az agyvérzés – az esetek mintegy 20 százalékában –, amikor vér lép ki az érpályából, és így roncsolódik az agyállomány.
A világnapot 2005-ben rendezték meg először az előző évi vancouveri stroke-világkongresszus határozatára. A betegség elnevezése az ütés, csapás szóból ered, amely a betegség kezdetére, a hirtelen kialakuló tünetekre utal.
Világszerte egyre fiatalabbakat sújt a szélütés – derült ki egy nagyszabású elemzésből. A kutatók szerint a betegek száma 2030-ra meg is duplázódhat.
Sikeres katéteres agyiérrög-eltávolító beavatkozást végeztek két akut szélütéses betegen a Kaposi Mór Oktató Kórházban. Az országban – az Országos Idegtudományi Intézet után – másodikként a kaposvári kórházban nemrég alkalmazott eljárásról sajtótájékoztatón számoltak be.
A kutatók tizennégy tanulmány elemzésével kimutatták, hogy a B-vitamin-tartalmú étrend-kiegészítők szedésével körülbelül hét százalékkal csökkenthető az agyérgörcs kialakulásának kockázata.
A robotsebészet lehet a következő lépés a szélütés kezelésében – állítják a Vanderbilt Egyetem munkatársai. A fejlesztett eszköz rendkívül precíz, apró mozgásokat is lehetővé tesz.
A kutatók meglepődve tapasztalták, hogy a súlyos szélütésen átesett betegek kézfej- és lábszármozgása visszatért, miután agyukat őssejtinjekcióval kezelték.
