Bár a szélütés kockázata az életkorral drámaian emelkedik, a fiatalabbaknál tapasztalt aggasztó kockázati tényezők – a túlsúly, a cukorbetegség és a magas vérnyomás – arra utalnak, ők is egyre érzékenyebbek a betegségre.
A szélütés (stroke) világszerte második a vezető halálokok között, és gyakran vezet tartós fogyatékossághoz is. Többnyire akkor lép fel, amikor egy vérrög elzárja az agy egyik erét. A stroke-ot jelző tünetek – többek között – a szóformálási nehézségek, az arc, a kar féloldali bénulása. Gyors orvosi segítség híján maradandó károsodásokat, beszéd- és memóriazavart, bénulást és részleges látásvesztést is szenvedhet a beteg.
Sikeres katéteres agyiérrög-eltávolító beavatkozást végeztek két akut stroke-os, azaz szélütéses betegen a Kaposi Mór Oktató Kórházban. Az országban – az Országos Idegtudományi Intézet után – másodikként a kaposvári kórházban nemrég alkalmazott eljárásról sajtótájékoztatón számoltak be.
A kutatók tizennégy tanulmány elemzésével kimutatták, hogy a B-vitamin-tartalmú étrend-kiegészítők szedésével körülbelül hét százalékkal csökkenthető az agyérgörcs kialakulásának kockázata.
A robotsebészet lehet a következő lépés a stroke (szélütés) kezelésében – állítják a Vanderbilt Egyetem (Hollandia) munkatársai. A fejlesztett eszköz rendkívül precíz, apró mozgásokat is lehetővé tesz.
A kutatók meglepődve tapasztalták, hogy a súlyos stroke-on átesett betegek kézfej- és lábszármozgása visszatért, miután agyukat őssejtinjekcióval kezelték.
A The Lancet orvosi hetilap csütörtöki számában megjelent elemzés szerzői több mint száz, szélütésen átesett betegekről 1990 és 2010 között készült tanulmányt vizsgáltak. Azt fedezték fel, hogy a stroke előfordulása egynegyedével emelkedett a 20–64 évesek körében, akik egyébként az összes szélütéses páciens egyharmadát teszik ki.
A kutatók elmondták, a szélütés továbbra is elsősorban az idősebbeket sújtja, és a világ népességének öregedésével a páciensek száma is növekszik. Majid Ezzati, a londoni Imperial College kutatója, a tanulmány egyik szerzője szerint az esetek számának emelkedése ezért elkerülhetetlen, ám ez nem jelenti azt, hogy fel kell adni a küzdelmet. A tudós szerint az államoknak arra kellene koncentrálniuk, hogy tovább csökkenjen a dohányzók aránya, rendszeresen mérjék a lakosok vérnyomását és javuljanak a táplálkozási szokások.
Ezzati és kollégái kimutatták, hogy a jobb diagnózis és a hatékonyabb kezelések következtében a szélütés okozta halálozás 37 százalékkal csökkent a fejlett és 20 százalékkal a fejlődő országokban.
A stroke leggyakrabban Kelet-Ázsiában, Észak-Amerikában, Európában és Ausztráliában fordult elő, legkisebb esetszámot Afrikában és a Közel-Keleten tapasztaltak – bár a kutatók megjegyezték, az utóbbi régiókban más betegségekben előbb meghalnak az emberek, mielőtt elég idősek lennének a szélütéshez.
Az Egyesült Államokban már korábban is tapasztalták a kutatók, hogy egyre több fiatalt és középkorút érint a betegség, miközben az idősek körében csökkenést mutattak ki.
A tanulmányhoz írt kommentárjában Yannick Bejot, a dijoni egyetemi kórház munkatársa azt írta, hogy a fiatalok azt hiszik, a stroke az idősek problémája, ám fel kell őket világosítani a veszélyről, hiszen például a marihuána és a kokain is növeli a szélütés kockázatát. Úgy vélte, ha a fiatalok megértenék, milyen szomorú következményekkel jár a betegség, változtatnának viselkedésükön.
