Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányban bemutatott IVA – lombikban történő aktiválás – nevű eljárás során a szakemberek eltávolították a meddővé vált nő petefészkét vagy annak egy részét, laboratóriumi körülmények között „felébresztették” bennük az alvó tüszőket, majd visszaültették a méhkürt közelébe. Ezt követően hormonterápiával stimulálták a petefészket arra, hogy meginduljon a petesejttermelés.
A kaliforniai Stanford Egyetem és a kavaszaki St. Marianna Egyetem kutatói az új eljárásba 27 nőt vontak be, akiknél 30 éves kor körül lépett fel a korai petefészek-elégtelenség állapota, amelyet néha korai menopauzának is neveznek. A nők átlagosan 37 évesek voltak, és már hat éve nem menstruáltak.
A kutatók szerint a környezetszennyezés is hozzájárulhat a fogamzásképtelen felnőttek arányának ugrásszerű növekedéséhez.
Természetes hormon jelenthet áttörést a meddőségi kezelésekben: megszületett az első baba, akinek édesanyja a „csókpeptidet” kapta a petefészkek stimulálására és a petesejtek érlelésére.
Nagyobb eséllyel fogan meg a gyermek, ha a meddőségi kezelésen részt vevő nő étrendjében megfelelő mennyiségű fehérje szerepel.
A meddőségi klinikáktól segítséget kérő nők gyakran nem is nagyon vannak tisztában azzal, mikor a legtermékenyebbek, derítette ki egy ausztrál felmérés.
Nemrégiben felmerült egy javaslat, hogy az OEP-finanszírozás hatékonyabbá tétele esetlegesen meg is duplázhatná az évente születő lombikbébik számát.
A kutatók az eltávolított petefészkekben vagy azok darabjaiban kicsiny hátramaradt tüszőket találtak, amelyek korai petesejteket tartalmaztak 13 nő esetében. A laboratórium körülmények között alkalmazott kezelés nyomán nyolc nő esetében tüszőnövekedést tapasztaltak, és végül öt nőnél kifejlett petesejt alakult ki. Ezeket eltávolították, lombikban megtermékenyítették a partnereik spermájával. Az így létrejött embriót lefagyasztották, majd visszaültették a méhkürt közelébe – ismertette a tanulmányt a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása. Azóta egy nő egészséges fiúnak adott életet, egy másik pedig terhes.
A korai petefészek-elégtelenség esetében a petefészek 40 éves kor előtt veszti el normális működését, a két petefészek elégtelenül működik, nem termelnek elegendő női hormont (ösztrogéneket), ami csökkent termékenységet, és bizonyos szerveknél korai öregedést jelent. A nők hozzávetőleg egy százalékánál alakul ki korai petefészek-elégtelenség.
Aaron Hsueh, a Stanford Egyetem professzora a BBC hírszolgálatának elmondta, hogy az eljárást tökéletesíteni kell, hogy megtalálják a lehető legjobb módot, de „becslésünk szerint a nők 25-30 százalékának nyújthat segítséget”. Úgy gondoljuk, hogy a meddőség két másik változatának kezelésében is segítséget nyújthat.
A kemoterápiában és sugárkezelésben részesült egykori rákbetegek, valamint a 40-45 év közötti nők esetében, akiknek rendszertelen a menstruációjuk. Ha találunk tüszőket, van esély arra, hogy ezzel az eljárással segítsünk – tette hozzá.
A nők egy-egy petefészkében több százezer tüsző van, ám számuk az életkorral csökken, mert egy részük tönkremegy. A tüszők közül négyhetente általában csak egy érik meg, alkalmassá válva a megtermékenyülésre.
2010-ben Hsueh professzor egy tanulmányban már bemutatta, hogy a PTEN fehérje blokkolásával egerek és emberi petefészek esetében lehetővé válik az alvó tüszők felélesztése növekvő petesejtekké.
