Ha ezt csinálja, elmúlik a stressz

A pecázás sokkal inkább sport, mint a sakk, szép a táj, jó a levegő, ráadásul az egyik legjobb stresszlevezető elfoglaltság.

Ha elkapott minket a hév, akkor vegyünk a témáról szóló könyveket, mert rengeteg módja van a horgászásnak (úszózás, fenekezés, pergetés, legyezés stb), emellett teljesen más felszerelést és technikát igényel a növényevő halak kifogása, mint a ragadozóké, és az sem mindegy, hogy folyón vagy állóvízen szeretnénk hódolni ennek a hobbinak. A könyvek olvasása optimális esetben még jobban belelkesít minket, falni fogjuk a szakirodalmat, közben persze járhatunk továbbra is horgászni az ismerősünkkel (vagy egy másikkal).

Tudakoljuk meg, hol van a lakóhelyünkhöz legközelebb lévő horgász szövetség, vagy ha már konkrétan tudjuk, melyik tavon, vagy folyón akarunk horgászni, akkor a területileg illetékes szövetséget keressük fel. Budapesten érdemes a MOHOSZ (Magyar Országos Horgász Szövetség) irodáját felkeresni, amely a legnagyobb szervezet, itt minden információt megtudhatunk. Először is vizsgát kell tennünk ahhoz, hogy megkapjuk a felnőtteknek szóló engedélyt. Nem kell megijedni tőle, az atomfizika mélységeitől messze van, de meg kell tudnunk különböztetni a halfajokat, ismerni kell a méretkorlátozásokat és a különböző szabályokat. A kérdéseket és válaszokat a MOHOSZ egy füzetben össze is gyűjtötte, abból fel lehet készülni a vizsgára.

A MOHOSZ és szervezetei, a horgászegyesületek 1954 óta adtak ki tagjainak fogási naplót, és ennek alapján történtek a fogások regisztrálása.  A fogási napló lehetőséget adott az ellenőrzések során a halfogási előírások, a halfogási napi kvóták betartására. A fogási napló létének egyik meghatározó eleme volt a naplók vízterületenkénti összesítése alapján készített fogási statisztika, mely igen sokat segített a vizek halállományának felmérésében, a horgászok fogásainak összesítésében és a halgazdálkodási célok meghatározásában is.

A halgazdálkodási hatóság, illetve az általa feljogosított szervezet, (pl. horgászegyesület) az állami horgászjeggyel rendelkezők számára az engedéllyel vagy jeggyel azonos sorszámú fogási naplót ad ki. Az állami horgászjeggyel rendelkező személy a kifogott halmennyiségről fogási naplót köteles vezetni és évente egyszer leadni.

Ezek után ki kell váltanunk az éves állami horgászjegyet, ami 2000 forint, valamint az adott szövetségnél az éves tagsági díjat, melynek ára változó, szintén néhány ezer forint körül alakul. Ehhez tartozik egy fogási napló is, melybe kötelező feltüntetni azon halak fajtáját, súlyát, melyeket haza szeretnénk vinni. Ezenfelül területi jegyre is szükség van, mely arra a tóra, folyóra szól, amin horgászni szeretnénk. Ez lehet napijegy, hetijegy, 10 napos, 72 órás vagy éves jegy is. Amennyiben tudjuk, hogy adott évben mindig a Balatonon fogunk pecázni, és viszonylag sokszor, akkor érdemes kiváltanunk rá az éves engedélyt, ami felnőtt esetén 26 000 forint.

Mivel felnőttként egyszerre két bottal horgászhatunk, ezért legalább kettő, de inkább három botot, és a hozzájuk való orsót érdemes vásárolnunk. Válasszunk mondjuk egy könnyebb úszós botot, amellyel ragyogóan lehet keszegezni, egy közepes fenekező botot, amely adott esetben alkalmas lehet pergetésre (ragadozóhal fogására), valamint egy komolyabb, nagy dobótávolságokhoz megfelelő, 3,8-4,2 méter hosszú fenekező botot. Csak felsorolás jelleggel, kell még: műanyag zsinór az orsókra, kiemelő szák, haltartó szák, horgászdoboz (mindenféle földi jóval megpakolva, horgok, ólmok, úszók, fogó, olló, kés stb.), bottartó rudak, hordozható szék.

Egy ilyen, hárombotos szett, és a hozzávalók megvásárlása alsó hangon 60-70 ezer forintba kerül, a határ pedig a csillagos ég. A versenyzők például több százezer forintot kifizetnek egyetlen botért vagy orsóért, de erre tényleg csak a profiknak van szükségük, vagy a nagyon gazdagoknak. Kínai piacon, Tescóban vagy a Széll Kálmán téren azonban ne vegyünk horgászfelszerelést! Bár nagyon vonzónak tűnhet a „bezacskózott”, előre összeállított bot-orsó-zsinór felszerelésszett potom 3200 forintért, ezek minősége annyira silány, hogy valószínűleg az első horgászatot sem ússzuk meg bottörés vagy orsóberagadás nélkül.

Beszélgessünk sokat az adott vízen horgászókkal, mert rengeteg hasznos ötletet kaphatunk arról, hol érdemes pecáznunk, és milyen szerelékkel, etetőanyaggal, csalival próbálkozzunk horogvégre csalni a halakat. Minden víz más és más tulajdonságokkal rendelkezik, ezért speciálisan az adott területre szabott felszereléssel vágjunk neki a horgászatnak, különben nem sok esélyünk van a sikerre. A horgásztársadalom alapjában véve összetartó, segítőkész, biztos találunk egy kedves, idős bácsit, aki szívesen beavat minket a fortélyokba.