A Chang\'an Egyetem kutatói szerint a hegycsúcsok elhordása levegő- és vízszennyezéssel jár, valamint talajeróziót és áradást okoz. Az intézményben dolgozó Pej-jüe Li szerint mivel ehhez hasonló talajhasznosító projektekre még nem volt példa a világon, ezért útmutatók sem állnak rendelkezésre.
Az ország gazdasági növekedésével párhuzamosan a kínai városok is gyorsan terjeszkednek, és a fejlesztésekhez szükséges talaj biztosításának egyik módja a hegyek elhordása.
Kína lakosságának nagyjából egyötöde él hegyekkel borított területeken. Országszerte ez idáig több tucat hegycsúcsot hordtak el. A kitermelt földet és követ a völgyek feltöltésére használják, amivel eddig több száz négyzetkilométernyi sík területet nyertek.
A szakemberek szerint a bányaiparban is élnek olykor a hegycsúcsok elhordásának gyakorlatával, különösen az Egyesült Államokban, ám a Kínában tapasztalt mérték példa nélkülinek számít a világon.
A kutatók szerint az eljárás során porrészecskék kerülnek a légkörbe, beszennyezve a vízi utakat, földcsuszamlást és áradást okozva, valamint veszélyeztetve a növény- és állatvilágot.
A lelapított földterület továbbá alkalmatlan lehet építkezésre. „Az ilyen típusú puha talajok besüppedhetnek, amikor nedvesek, szerkezeti összeomlást okozva. Az ilyen területeken való építkezés meglehetősen veszélyes, és nagyon sok időbe telhet, amíg a talaj szilárddá válik” – idézte a szakembert a BBC News.
A kutatók szerint a kínai kormánynak hazai és nemzetközi szakértőkkel együttműködve kellene kiértékelnie a lehetséges kockázatokat, mielőtt folytatná a munkálatokat. A szakemberek a Nature című folyóiratban foglalták össze aggodalmaikat.
